MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.1.) 1957

1957-02-11 9. öe. - 1957_IB 9/14

- 2 - . Jr dokok, -kételyek, nu-lyek a volt párttagokat, illetve azok egy részét - a belépéstől távoltartják? a,/ Egyesek - számuk egyre kevesebb - nem értenek egyet a párt értékelésével az október 2J-ai eseményekkel kapcsolatban - vagy azt kifogásolják és ma már ez a többség, - hogy több szó esik az ellenforradalomról, mint a jogos követelésekről, a hibák kijavításáról• b„/ Nem látnak még biztosítékot a hibák kijavítására várnak a Szervezeti Szabályzatra, programra, nem látnak biztosítékot a vezetés személyi Összetételében* c/ A vezető értelmiség eltávolodott a párttól - Lukács, az irók stb, - az ő állásfoglalásuk mértékadó az értelmiség nagy tömegeire. d./ S végül, de nem utolsó sorban egyre erősebben merül fel az * a vélemény, hogy értelmiségellenesség van a pártban... felelőtlen általánosítás folyik, egy kalapba dobják a bünőst és a becsületest stb» Marosán elvtárs beszédei is ilyen következtetésekre adnak alkalmat. 3./ Szakmai perspektívátlanság, nem kielégítő anyagi helyzet, megbecsülés. Lényege az, hogy a szakterület sok meg nem oldott problémái miatt népszerűtlen párttagnak lenni. Főbb problémák: a,/ Műszaki értelmiség* Nem látnak perpsektivát, nem látják az iparfejlesztés irányát. Munkástanácsok a műszaki vezetést háttérbeszoritják. Aggodnak, hogy háttérbeszorul ismét a szakvezetés, a szakemberek véleményére való támaszkodás - ez különben általános értelmiségi probléma -. Alacsony a műszaki értelmiség egyes csoportjainak életszínvonala. b,/ A pedagógusok életszínvonala nagyon alacsony. A megbecsülés mai formáit sok tekintetben nem tartják jónak. Régi cimek, rangok, pl, egyetemi magántanár, cimzetes igazgató stb. visszaállítását kérik. c./ Az orvosok sérelme, hogy a kormánynyilatkozat nem foglalkozik; az egészségüggyel. Nem látják a£ egészségügy fejlődésének útját. Nincs állásfoglalás a magánpraxis kérdésében, d./ A párthoz közelálló művészek arról beszélnek, hogy a kulturális kulcspozíciók a párttal szembenállók kezében jutottak, nemcsak a szövetségekben, de az állami intézményekben is. Pl, Egri István akkor nevezték ki a Petőfi Szinház igazgatójának, amikor kijelentette! színházában nem tür pártszervezetet, Kellér Dezső azután kapta meg igazgatói kinevezését, miután nyilvánosan megfogadtas addig nem konferál, amig az oroszok itt vannak, ügy érzik f«RtZA003 tEVÉLTÍÜ