MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. november 2. - 1949. november 22.

1949. november 2.

Sí i;r:i!' \ t é J- v ' W.fMP.1 Ma, amikor az osztáyharonak egyik fontos aeak?szé^a 1 " kul­turális fyont, a ok feladatot átveaz a kollégiumoktól a MEFESz és maga az egvetem. A kollégiumok régi nevelési módszerének teljes fenntartása nem lenre előremutató és a kollégiumok bizonyos elszigetelődését je­lentébe. . . Ezért a kollégiumok eddigi külön ideológiai oktatás meg­szüntetendő. A Párt kritac4ja d ta eltelt idő alatt a kollégiumok jórészt kiküszöbölték a korábban burjánzó téves f ideológiai nézeteket. A kol­légisták ideológiai képzéséről pedig ezsvben az egyetem egyrészt intéz­ményesen gondoskodik, másrészt a MEFESz-oktatásba való bekapcsolódás •alamennyi kollégista számára lehetségessé válik. A kollégiumok funkciója a jövő évben a követező: I. Az eg yetemi . tanulmányi munka segitáse és 1 ellenőrzése ^ a kollégiumok főfeladata", kakollégium felelős a kollégisták: tanulmányi ^eredményeiért, A jotanlásnak minden feltételét biztosítani kell a kol­légisták szám'ra és hasznosítani kell azokat a módszereket, amelyek a mult év fogán, a választási munka után kialakultak. l/,-/ Eg yéni tahuláa 4 A kollégiumban döntően a kollégisták egyéni tanulása f oly i KT~A~"Ve z etoseg feladatok a/tanulás jómódszereinok pltalánosltása, b/ a tanulás feltételeinek biztositása /tanulmányi rend, belső fegyelem/, c/ a szakárettsggizők /munkás ezárnazásu kollégisták/ tanulmányi téren jelentkező nqhézgeinok kiküszöbölése, d/ a funkéioná­riusok tanulásának fokozott ellenőrzése, lehetővé teleié, e/ a kol­légiumok könyvtárának szakmai irányban való komoly fejlesztése. 2/. A tan u lópírok m°dszerét főiskolás kollágiumainkoan is bevezetjük. V» é^liiBlll^^^.SHSi^* vegyik a tanulás kollektív al* kel mait a MEFESz szervezi meg." '•' s Tl:'} ', i ':• .;• - 5 4 /« Ellenőrzés . A kollégisták tanulmányi munkájának ál­landó ellenőrzését a szövetkezetek elnökei l : tják el. A tanulás kellek- ' tiv ellenőrzőéről 0/ a havonként, rendszeresített .szövetkezeti munkakri- : fctikák gondoskodnak, b/ amelynek eredményét.. akeilögiámok vezetősége ha­vi egy alkalommal kiértékeli a az 8v étke act Ír el holtok' feé.'a*z&ínóló j a alapján. A vezetőség különben hetenként foglalkozik egy-egy szövetkezett tanulmá­nyi helyzetével, negyedévenként pedig kiértékeli,;át egésa kollégium ta­nulmányi helyzetét. ' '"' ' •'}•: * II. K ollégiumi éle t. jövőben csökken a kollégisták egészére vonatkozó szervezett alkalmak száma, ezzel párhuzamosan viszont megnö­vekszik a szövetkezetek funkciója a munka ellen orz ós ében, A/. Ennek megfelelően a kollégiumok Vezetésében is változások következnek be. Az igazgatót a múlthoz képest nagyobb mértékben kell men­tesítenünk egyéb munkák alól, viszont ugyanakkor meg szüntet he tők a tit­kári funkciók, A káderes funkciója feleslegessé válik, mert valnmonnyi kollégista tevékenyen rézttvesz az .egyetemi mozgalomban, kádereinket, te 1 : át módjában áll nyilv íntartani az eg-etemi mozgalomnak. A/vezetőség összetétele nem változik. Ta^gjaij nz igazgató és a szövetkezetek eXnÖkei - a vezetőségi ülések főtárgya" a tanulmányi mun­ka és a kollégisták politikai, ideológiai nevelése. B / A szöve tkeztek fela data a tanulmányi munka ellenőrzése, a tagok szakmai,' és ideol u giaiT feji -désének segitóse, a kollégistákkal történő állandó egyéni foglalkozás, •** szövetkeztek havonként egy alkalommal tartanak szövetkezeti munka kritikát, amelynek központjában a szakmai tanulmányok ás a kollgis­t|k eszmei- polit kai fejlődése állanak, A vezetőség ezt jól előkésziti ér m dazereiben a kommunista nevelés eszközeivé teszi /kritika-önkritika/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom