MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. szeptember 27. - 1949. október 25.
1949. október 25.
de sok esetben Feketéné elvtársnő visszautasított és én akkor Apróné elvtársnővel beszéltem meg a kérdéseket. A 950-es tervnél is volt egy kis nézeteltérésünk. A textilipar legnehezebb terve a Goldberger gyárra jutott. Ezt a tervet háromszög ülésen napirendre tűztük. Feketéné elvtársnfi nem tartotta jónak, műszakilag keresztülvihetőnek a tervet, Lh beszéltem a műszakiakkal akik azt mondták, hogy keresztülvihető. Az elvtársnö azt mondta, feogy neki nem azt; mondták a műszakiak. Mondtam, hogy közösen hívjuk össze őket. össze is hivtuk, de sajnos a műszakiak is látták a köztünk lévő meg nem értést, ami megmutatkozott az értekezleten. Feketéné elvtársno pl. azt mondta, hogy nem nemzetgazdasági szempontból, hanem ezt kizárólag csak Goldberger gyári szempontból nézzük. En meg azon a véleményen voltam, hogy feltétlenül nemzetgazdasági szempontból kell nézni. Feketóné pl. kijelentette a műszakiak előtt, hogy hol vagyunk mi biztosítva arról i hogy ez az Iparügyi Minisztérium részéről nem egy szabotázs akar-e lenni. En ott megmondtam, hogy helytelenül latja a dolgot, ilyent és éhhez hasonlókat vágtunk egymás fejéhez. Én még ma is azt mondom, hogy a rossz viszony akkor kezdődött, amikor Sólyon elvtárs, ki jött és azt mondta, hogy már két napja vagy itt ós vár a központ. /Az elvtársaknak rossz volt a viszonyuk Sólyom elvtárssal/ Az elvtársak akkor azt gondolták, hogy tedd ide, tedd oda bábként fogok dolgozni, és nem ugy kezeltek mint vállalalatvezetőt és mint kommunistát, akit támogatni kell. Engem nem hivtak be a pártbizottsági ülésre, csak nagyon ritkán vettem részt a pártbizottsági ülésen. Volt egy tüzeset, amikor ón azt mondtam az elvtársnőnek, hogy nekem nem tetszik, ez nagyon gyanús, mire ő azt mondta, hogy ez semmi ilyesmi többször is elo szokott fordulni. Beszélgettem a ezemólyzeti osztály vezetőjével, aki azt a kijelentést tette, hogy "Feketéné elvtársnő azt mondta, hogy át kell adni az AVH-nak". En ebben is tendenciát láttam, mert nekem egy órával ezelőtt még mást mondott. Betlen elvtárs: Feketéné elvtársnő azzal kezdte hozzászólását, hogy ez a kérdés lényegében már rendezett. Azt hiszem nincs a jelenlévők között egy elvtárs sem, aki elhiszi ezt. Egy viszály nem azzal rendeződik, hogy közösen mennek moziba, hanem azzal, hógy egy ilyen ülésen döntően a saját elkövetett hibájukról beszélnek,ós itt mind a két elvtársnő a másik hibájáról beszélrt. Ez azt mutatja, hogy a kérdés teljes egész szében fennáll. Kit jelent.egy ilyen,veszély. Azt jelenti, hogy az elvtársak az erőnek egy részét, nem a Párt és a munkásosztály szolgálatába állitották, hanem a saját személyük szolgálatába. Azt jelenti, ho r y felelős, régi elvtársaink, akikben a Párt megbízik, akiket a Párt felelős posztra állított, ahelyett^ hogy személyi példamutatással nevelnék a dolgozókat arra, hogy hogyan kell kommunistához méltó módon viselkedni, ahelyett rossz példát mutattak. Arra nevelték az embereket, hogy a kommunistáknak a személyi ügyeik előtérbe vannak helyezve. Az elvtársak - ilyen régi* felelás elvtársak ilyen személyi torzsalkodásban élik ki magukat, akkor megnehezítik, hogy az ellenséget sorainkban leleplezzék. Egy igen komoly kérdés az, hogy bizonyos mértékig a dolog kivülr>l is szitva volt, elhangzott itöbrentei elvtársnak az a bizonyos kijelentése, ami azt mutatja, hogy egy kissé ez az egész ügy visszatükrözi azokat a hibákat, amelyek a szakszervezetnek a Párthoz való viszonyában bizonyos mértékig megvannak. En a következőket szeretném leszögezni. A mi gazdasági funkciónáriu. saink akkor nőnek, hogy haa Párttal és a tömegekkel együtt nőnek. Es a Párttal együtt' nőni jelenti a Párt iránti hűségetés a hűség feltételezi a pártszervezet és. annak vezetőségével való legszorosabb együttműködésre való törekvést. Azt hiszem, hogy a Titkárságnak le kell szögezni Feketéné elvtársnő
