MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. szeptember 27. - 1949. október 25.
1949. október 18.
Nagybudapest megszervezése szükséges, hogy az ország gazdasági, politikai és kulturális központjába nagyobb súllyal és számszerűleg is érvényesüljön a munkásosztály befolyása. Szükséges azért is, hogy az eddig elhanyagolt és a burzsoá várospolitika által tudatosan szanaszét telepített községeket bevonjuk.a tervszerű városfejlesztés programmjába, korszerű közlekedés, közműfejlesztés és helyes telepitéspolitikával lerakjuk a szocialista yárosépités alapjait. Az emiitett községekben és városokban a lélekszámemelkedés lényegesen nagyobb, mint a távolkörnyéké. ixákosliget, Rákoskeresztúr és Soroksár kivételével, a lélekszámemelkedés' az utolsó" két évtizedben egyenként 10 $ felett van. A népsürüségi érték valamennyi település teljes területére vonatkoztatva meghaladja knf-ként a 120 személyt. A javasolt terület szinte egységes városi jellege már kialakult. A helységek szoros egymásrautaltságát leginkább a közlekedéssel lehet lemérni. Az ingavándorforgalom grafikája szerint a Budapestre szállitott utasok száma a községeket elérve hirtelen nagy mértékű emelkedést mutat, kifejezve azt, hogy ezek a települések szoros együttélésben vannak a fővárossal; illetve hirtelen csökkenést mutat, azt jelezve, hogy az ideáramló utasok kiszállnak, miután munkahelyüket itt már. elérték. / Pl.; MÁV-vonalon Budapest felé haladva Maglódon egy nap 800 utas, Ecser állomáson 300 utas szállott fel, Rákoshegyen a felszálló utasok száma l»600-ra emelkedik, vagy Pécelen 600, Rákoscsabán 1.300, Rákosligeten 2.400 a felszálló utasok száma. Nemcsak abból kellett kiindulni, hogy milyen területek állnak egymással szorosabb kapcsolatban, hanem azt is figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt területek a város növekvő létszámának elegendő helyet hagyjanak ugy lakó, mint ipari és zöldterületek vonatkozásában. Ezért szükséges, hogy a beépített területen kivül még megfelelő későbbi terjeszkedést is lehetővé tevő üres területek maradjanak a főváros határában. A javasolt határon kivül falusias-települések túlnyomórészt földműveléssel foglalkozó lakossága van. ' . . Figyelemmel voltunk arra, hogy a lehető legkisebb formai változással oldjuk meg a kerületi beosztást. Azonban ahol valamely oknál fogva mégis változtatnunk kellett ott ügyeltünk arra, hogy a lakosság.összetételében, a munkásosztály számszerű súlya ne szenvedjen hátrányt. Ellenkezőleg pl.: angyalföld esetében a termelő üzemekkel ellátott és munkások által lakott területhez csatoltuk az uj lipótvár©st. A volt XIII. kerület 74.500 lakos, uj Lipótávors 44.000 lakos. Figyelemmel voltunk a lakőtelepülés-egységekre^ a lakosság kényelmére, természetes és mesterséges választó határokkal / hegyhát, völgy, vasútvonal, főút, stb. /A 33 közigazgatási egységet javasoljuk 22-re összevonni. A budapesti. VII., XIV. ker., Újpest és Kispest területileg változatlan marad. , • Lényegtelen változás állott elő a III. kerületnél Csillaghegy hozzácsatolásával és a dombos vidékből egy területileg jelentéktelen rész a II. kerülethez került. A jelenlegi II. kerülethez csatoltuk Pesthidegkut községet és a III. és XII. kerületből a földrajzilag indokolt részt. A XI. kerületet Albertfalvával kivánjuk feljavitani, amellyel összenőtt. Budafok, Budatétény,Nagytétény területileg egy egységet képeznek. Az I. kerületet megnagyobbítottuk az egy egységet képező és azonos jelleggel biró területre*
