MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. július 19. - 1949. augusztus 9.

1949. július 19.

A szakszervezeti termelési bizottságok munkajérfe#$l^alSzitását erősen gátolja az, hogy a Szakseervezeti Tanács Tern,e|ési.<<fc&tá^a ál­tal a termelés területén beindított összes mozgalmakkll^SpWjj*Wl?egyszer­re foglalkozni. r^ 1 ^ Kétségtelen, hogy minél több mozgalom folyik/a^ermelés területén annaál nagyobb a dolgozók széles rétegei bevonásának lehetősége - de a mozgalmak eredményessé tótelében a megfelelő szervezeti keret biztosí­tása előfeltétel. Ezen mozgalmak között a párt ós szakszervezeti szerveknek a há­romszög bevonásával fontossági sorrendet kell alakita iok az üzemi adottságok, valamint követelményeknek megfelelően, IV. Mozgalmak a termelés területén. A termelés területén vitt mozgalmakat /brigádmozgalom, élmunkás, és ujitókör, önköltségcsökkentés stb,/ a bőripar területén a kevéssé átpolitizáltság jellemzi. A mozgalmak szervezeti helyzete sem kielégí­tő, ennek eredményekóp pl.az egyik legnagyobb és legjelentősebb bőr­ipari üzemben /Mauthner/ ugy a brigád, vmlnt-azr élmunkás és üjitókör­mozgalom szétesett, jelenleg ujraszervez#s^ ólátt jáll. A mozgalmak kiszóteeedósét ós fejlődését általában az alanti té­nyezők akadályozzák: > • f; /. ?-.y. V;-= A a, / A párt és szakszervezeted'hevülő és .-própagéhda- munkájában nem képez mgjtfaJtKJaft a szükségesnek méfifelJelő súlyt a nagy­ üzemi termelés felsőbbrendüsettBBé^ ^ ^^ VJ* r^'ft a i kisüzemi termelési módszerekkel szemjbenV V " . V' : >' A bőripar Jelentős szektoraiban, fÓleg a .cipőgyártás-^vonalán e dolgozók túlnyomó részé a \közel^lv5oa^ '.még kisipari kerete] között dolgozott, kisipari módszé retkei.' j A,jlolgpzok ezen kö­rülmények ps keretek között Kialakult beállítottsága igen merevvé teszi őket a nagyüzemi módszerek megítélésénél. /Tiz dolgozóval való beszélgetés közben hét említtette a "túltermelés" igen rövid időn belül való bekövetkezését./ Természetes következmény, hogy egyrészt a kisipari beáálli­tottság, másrészt a lényegében ugyancsak ebből fakadó "túl­termelésitől való félelem,mint legjelentősebb visszatartó­erő működik a dolgozók között a termelés menny sógi emelé­sét célzó mozgalmakkal szemben. Ezzel a felfogással szembe­ni harc a párt ós szakszervezeti szervek nevelő és propagan­damunkájában nem jelentkezik megfelelő erővel. Az elkövetke­zendő időszakban a mozgalmi szervek munkájának súlya ide helyezendő. b. / A közelmúltban igen gyakran előforduló nyersanyaghiány. A termelés területén folyó mozgalmakat erősen befolyásolta a nyersanyaghiány főleg azért, mert a szervezett mozgalmak olyan formáinál is - pl.brigád és újítómozgalom - ahol ez egyéb feladatokkal helyettesíthető, a nu nnylségi eredmények szerepeltek célkitűzésül. Ezen a területen a mozgalmi szervek az üzem adottságait és főleg a nyersanyaghelyzetet figyelembevéve a termelés terü­letén. "ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom