MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. július 19. - 1949. augusztus 9.

1949. július 19.

m . K . n ORSZÁGOS LEVÉLTÁR' #\ „ Az önköltségcsökkentés tervszerű végrehajtását igen n^ezittoaWa tény, hogy a boripari vállalatok üzemi könyvelése nag/ tf$A»nfiA«^kal dolgozik, s igy az önköltség alakulásáról az ipa*n^55?TÜJLtiszta kép nera nyerhető. így az önköltségcsökkentési mozgíloTm a kívánatos céltudatosság hiányában sok helyen csak az üresjárósu gépek^íeállitéséra és a feleslegesen égő lámpák leoltására korlátozódik. Igen jelentősen segíti azonban elő e mozgalmat az Igazgatóság részéről a cipőipar területén alkalmazandó anyag és költségnormák kialakítása, melyeknek alkalmazása most indul meg. Á

tszervezés, profilkialakítás. A"z eddig elvégzett profilkialakítás a. termelékenység cca.30#-os emelkedését eredményezte. A végleges profilirozás - főleg a cipőipar területén - csak az ötéves terv keretében kerül kivitelezésre. Vagyis pl,q cipőipar területén csak férfi, női, vagy gyerekcipőt gyártó üzemek létesitése csak akkor eredményes, ha közös telephelyen, egy közös anyag-kiszabó üzemmel rendelkeznek, a jó anyagkihasználás biztosítása céljából. A cipőipar területén a profilirozás - fentiekhez szükséges előfeltételek megteremtésóig - befejezettnek tekinthető? Bőrvonalon tervbevett profilirozás; egy konfectiógyór létesitése előreláthatólag a leállított Vigodni'-gyár helyébe"A pártszervezetek munkája a termelés ;

téyületén. Megalapítható, hogy a pártsze^yji ^jffjlj3&i)y) konkretizálják munkájukat a termelés területén. A

: termeiéssel mint csak agitációs feladattal való foglalkozás után álig egy-k^t helyen;csúsztak ét rövid időre a túlzott operatív módon ve Írfo^a^óáésteHiletére. A bőripari pártszervezeteknek a \termelég

:

'térület.én végzett munkájának leggyengébb pontja, az egyes mozgalmi sz

e

rvek termeles

sel kapcsolatos munkájának, valamint a termelé

s ter

ület

én s

zervezett mozf

almák /verseny, brigád, stb./ politikai iranylt

iiaá-^-' őokai a következők: 1, / Nem megfelelő Viszony és kapcsolat a pártvezetőségek és műszaki értelmiség között. A bőripari pőrtszervezetek politikája a bőripari műszaki értelmiség feé merev, nem alkalmaz me felelő módszefceket. Pl.a Wolfner gyárban a pártvezetőseg a szakszervezettel, majd a háromszöggel megtárgyalta a tisztviselők bélyegzését, azt életbe is léptette, - azonban a tisztviselők között vezetett agitációval nem készítette azt elő, igy a tisztviselőket készületlenül érte. Ez természetesen egyrósz a munkamorál, másrészt a pártvezetőség és az értelmiség viszonyának rossza bódásához vezetett. Az általában tapasztalható rossz viszony oka, a párt és szakszervezetek nem alaptalan

,de túlzott bizalmatlansága a műszaki értelmiség felé. A nera megfelelő viszony és kapcsolat következménye, hogy a termelés területén folyó mozgalmak ós egyéb technika problémák megoldására a műszaki értelmiség azon részének aktivizálása is igen nehéz, akiknél ez politikai felfogásuk, vagy szakmaszeretetük következtén^ lehetséges lenne, 2. / A pártszervezetek túlzottan elmerülnek a dolgozók sze mélyi kérdéseivel yalo foglalkozásban

. Ugy a háromszög, mint a pártvezetősógi ülések napirendjeinek jelentős része kisjelentőségű személyi vonatkozású ügy, melynek megoldására üzemen belül is vannak szervek./szoc.pol.stb./ 3

»/ A háromszögek nem mefcfelélő működés

e. A megvizsgált üzemekben a háromszögek általában működnek. Megállapithatfi, hogy a háromszögek legfontosabb feladatuknak megoldásához, a mozgalmi és műszaki vezetés összhangjának biztosításához közelebb kerültek. Hibák főleg a háromszög-hálózat szervezeti felépítésénél, valamint azok munkamódszerénél tapasztalhatók. k szervezeti felépítést illetően főhiba, hogy TZ üzemi, vagy mühelyháraaBXx I