MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. július 19. - 1949. augusztus 9.
1949. július 19.
A háromszögek munkamódszerét illetően főhiba, hogy egyrészt a jegyzőkönyvek felvételének, másrészt a hozott határozatok ellenőrzésének elmulasztásával a háromszög-ülés elveszti jelentőségét. Ugyancsak hiba, hogy a háromszög-üléseken nem eléggé jön ki annak tanácskozótestületi jellege. /Vagy a vállalatvezető, mint a Pannóniában, vagy - és ez főleg egyes üzemi és mühelyháromszögeknél tapasztalható - a párttitkár tartja túlzottan kezében az irányitást. Ez a többi résztvevőre visszatartólag hat. III./ A szakszervezeti szervek munkája a termelés területén. Az üb.választások után a bőr-üzemi szakszervezeti szervek nem mutatnak kialakult képet. A vizsgálat tartama alatt a szakszervezeti szervek főleg bér és szociális kérdésekkel foglalkoztak. A szakszervezeti termelési bizottságok kialakulása, munkába lwndülése igen lassú ütemet mutat. A pártszervezetek részéről az eddiginél jóval erősebb támogatás szükséges azok munkájának eredményes beindításához. A bőr-üzemi pártszervez etek és háromszökek legfontosabb teendője az elkövetkezendő időszakban az ü b.termelési bizottságok munkájának megszervezése és azok "Beindítása legyen. A szakszervezeti termelési bizottságok munkájának kialakítását erősen gátolja az, hogy a Szakszervezeti Tanács Termelési osztálya által a termelés területén beinditott összes mozgalmakkal akarnak egyszerre foglalkozni. Kétségtelen, hogy minél több mozgalom folyik a termelés területén, annál nagyobb a dolgozók széles rétegei bevonásának lehetősége - de a mozgalmak eredményessé tótelében a megfelelő szervezeti keret biztosítása a főfeltéptél. IV. Mozgalmak a termelés területén. A termelés területén vitt mozgalmakat /brigádmozgalom,élmunkás és újítókor, önköltségcsökkentés stb./ a bőripar területén a kevéssé átpolitizáltság jellemzi. A mozgalmak szervezeti helyzete sem kielégítő, ennek eredményekép pl. az egyik legnagyobb és legjelentősebb bőripari üzemben /Mauthner/ ugy a brigád, mint az élmunkás és ujitókörmozgalom szétesett, jelenleg ujsaszervezis alatt áll. A mozgalmak kiszélesedését ós fejlődését általában az alanti tényezők akadályozzák: a./ A párt és szakszervezetek nevelő és propaganda munkájukban nem foglalkoznak eléggé a nagyüzemi termelés jelentőségéve l - szembeéllitva azt a kisipari termeléssel. A bőripar jelentős szektoraiban, főleg a cipőgyártás vonalán a dolgozók tulnyomórésze a közelmúltban méa kisipari keretek között dolgozott, kisipari módszerekkel .A dolgozók ezen körülmények ós keretek között kialakult beállítottsága igen merevvé teszi őket a nagyüzemi módszerek megítélésénél. /Tiz dolgozóval való beszélgetés közben hét emiitette a "túltermelés" igen rövid időn belül való bekövetkezését./ Természetes következmény, hogy egyrészt a kisipari beállítottság, másrészt a lényegében ugyancsak ebből fakadó "túltermelés"-tői való félelem, mint a legjelentősebb viszszatartóerő működik a dolgozók kőzött a termelés mennyiségi emelését célzó mozgalmakkal szemben. Ezzel a felfogással szembeni harc a párt és szakszervezeti szervek nevelő és propagandamunkájában nem jelentkezik megfelelő erővel. Az elkövetkezendő időszakban a mozgalmi szervek munkájának súlya ide helyezendő.