MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. június 14. - 1949. július 12.
1949. július 12.
A magyar dolgozok tömegei érzik ée tudják/hogy helyük e SZU. melle a békeért harcold front •táborában van. \ * Bzt fejezte ki május 15-i választás, a Sépfrontnak győzelme, amely bebizonyította ismét Pártunk politikájának helyeeségét.. Bzt a békéért való elezánt harcot fejezte ki népünk egyöntetű, egyaéges kiállása az imperializmus magyarországi ügynökségével szemben, a Bajk-banda leleplezésekor. , % Bzt a gondolatot vitte tovább hazánk fővárosában megtartott béke konferencia is. Bz a konferencia hitet tett a SZU. és annak bölcs vezére Sztálin elvtárs mellett, fogadalomtátel volt a bémei megvédésének érdekében, felszántotta a konferencia elsősorban a munkásosztályt, de a többi dolgozókat is, hogy harcoljanak a békéért. A magyar nép hiven a konferencia határozatához tántoríthatatlanul zá küzd Rákosi elvtárs vezetésével, hogy biztosítsa a békefront reánk eső szakaszát. Hazánk Rákosi elvtárs szavaivalt mem rés a béke frontján, hanem erős bástya* x A magyar békekonferencia 4 a párisi Kongresszus kiá ltávnyán ak értelmeben - életrehivta a "Megvédjük a békét" mozgalmat és 1 'annak Orazágoa tanácsát. Bnnek sT szervnek T*t-^n ta az f hogy a^magyarnép . ben állanaoan epren"~ T5rTBa'~a" béke megvédésénsk gondolatát. Harcba ^ -szólítja a magyar munkásosztályt, dolgozó parasztságot, é'rtelmisé^ get, nőket és ifjakat, hogy kemény kiállásukkal szilárdan felsorakozva az MDP mögé, népünk nagy vezére Rákosi elvtás mögé, munkájukkal járuljanak hozzá az imperialistaellenes front, a SZüj. a nagy Sztálin vezette béketábor harcához. áz eddig végzett agitációs munkánk értékelése* már válaeztás! küzdelmünk egyik fő jelszava a béke megvédésének harcára valő felhívás volt. A dolgozók megértették és átérezték ennek a jelszónak helyességét. A békekonferencia során elhangzott referátumokat és felszólalásokat, valamint a határozati javaslatok és a nagygyűlés politikai és tömegdemonstráció jelentőségét agitáeiőnk középpont jábs állítottuk., üzemekben, röpgyüléseken, területen kisgyülésekeh ismertetek. békekonferenciával kapcsolatos agitációs szemp atokat.* BrÖaeiÉfc&t adtunk ki a konferencia anyagáról, amelyet egyéni agitációval vittünk "a,, dolgozókhoz. || Munkánk eredményeképen elsősorban az ipárl' munkások megértették, mit jelent számukra béke megvédése. A Standard-gyárban Petroviesné elvtárenő a következőket mondta munkatársainakt "Nekünk érdekünk, hogy a békében éljünk, hogy nyugodtantermelhessünk, hogy emelhessük a dolgozók életszínvonalát. De éa nem jelenti azt, hogy minden áron velő békét akarunk." Az újpesti" Wolfner-bírgyárban az üzem nődolgozői arról beszéltek, hagy, ka kell fegyverrel is a kézben harcolnak a béke megvédésének érdekében. Igen érdekes jelenség volt az, ami a XX.kerületben történt. Az agitátor egy lakásban egy idős aszonnyal beszélgetett a béke kérdéséről és elmondta, hogy az imperialisták háborúra uazitanak ée hogy megvédjül a békét, szükséges, hogy minden ember kiálljon Magyarországon is a béke mellett. A néni azt mondta, hogy őt nem érdeklik ezek a kél • dések. 2-3 nap múlva az agitátor újra felment ehhez a nénihez és i néni Kinaaátayx azt mondta, hogy megkérdezte a fiát, hogy ha háború lesz neki is be kell-e vonulnia katonának, a fia azt mondta, hogy igen. A néni azt mondta, hogy most már látja, hogy miért kell megvédeni a békét, nagyon kér, hogy tegyünk meg mindent és amit lehe£ ő is megteez, hogy a békét megvédjük. EL a gylé seinken a a dolgozók részérők sok kozzáazólás volt, hanguláíaTés nivója igen jó. A i/l-es körzet egyik kisgyülésén egy pártonkívüli asszony azt mondtat
