MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. június 14. - 1949. július 12.

1949. június 14.

oktatás, a 4- hetes pártiskolák kiépitése érezteti hatását aj,a&i&$ ká­derek elméleti szinvonalán, de ezen a téren tavaly nagyon ^^^5hjPö^w voltak tolva nagyüzemeink. Most. hogy a vasas üzemeknek küramfcjtóFtis-* kólát csinálunk, ki fogjuk tudni, küszöbölni ezt a hibát. Pel^tienül szükséges, hogy az iskolák szervezésénél felmerülő anyagi akadályokat áthidaljuk, mert ugy a nagyüzemi pártmunka nívójának az emelése, mint a káderek kiemelése enélkül nem oldható meg. Itt akarjuk azt is felemliteni, hogy az elkövetkező őszi oktatási é­vad nagy feladatokat ró a káderosztályra. Az a tény, hogy a közép és felsőfokú pártoktatás kiszélesedett, sokrétű lett, megkívánja, hogy egyszerre több vezető kádert emeljünk ki a munkából. Különösképen vo­natkozik ez az 1 éves és az 5 hónapos pártiskolára küldendő hallga­tókra, ide főleg pártapparátusbeli vezető funkcionáriusokat kell kül­deni. A gazdasági káderek terén a Nagybudapesti Káderosztály a legutóbbi i­dőkig az ipari üzemek vállalatvezetőivel foglalkozott. Előző gelentésünk­ben felhívtuk a figyelmet arra, hogy ezen a területen gazdasági kádere­ink szakképzettsége nagyon gyenge. Ezen sokat fog javitani a most meg­induló másféléves vállalatvezetői akadémia. Gyenge pontja munkánknak, hogy a textilszakmában rosszak a vállalatvezetők. Például a 3 nagy tex­tilgyár közül egyedül a Kistext-ben van a vállalatvezető megnyugtaté­an megoldva és most teltünk javaslatot a Goldberger gyárra. Kosszul állunk az üzemi középfunkciók terén. Itt a felszabadulás óta nem sok változás törtónt. Ennek fő oka, hogy üzemi pártszervezeteink nem fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel és amig számtalan elvtársat tudnak java­solni üzemen kivüli funkcióra, addig az üzemen belüli funkciókra nem helyeznek munkásokat, A pártszervezeteknek feladatává kell tenni, hogy a saját üzemükben rendet csináljanak. Kendkivül gyenge pontja a munkánknak, hogy amig a Budapesti Pártszervezet nagy mennyiségben ad át kádereket gazdasági és közigazgatási funkciókra az országos szer­veknek,, ezek az elvtársak - amint javaslatukat átküldtük - előtűnnek a szemünk elől, nem tudjuk mi történik velük, hogyan fejlődnek to­vább,' milyen nehézségekkel küzdenek munkájuk során, milyen támogatás­ra lenne szükségük. Tapasztaljuk, hogy közülük sokan elszakadnak a párttol, a reakció elszigeteli őket hivatali munkájukban is, vagy a­miről Gerő elvtárs beszélt, elpuhulnak. Egy másik, már itt-ott megmutatkozó, de inkább várható jelenség, hogy munkáskádereink közül néhánynak a túl gyors emelkedés következtében fejébe szállhat a dicsőség. Ugyanis most kerül sor fokozottabban ar­ra, hogy a már funkcióban lévő munkáskádereket előbbrevisszük. Pél­dául gyorsan felhozott pártbizottsági tagból csinálunk vezérigazga­tót, vagy.egyik-másik elvtárs tulsok kitüntetésben, társadalmi meg­becsülésben részesül. Például Kakukné, Kistext-gyári párttitkárunk, aki félév alatt lett nagyüzemi'párttitkár, ki volt küldve a prágai békekóngresszusra, köztarsasági érdemrendet kapott. Ez a veszély fennáll pl. az újonnan választott képviselők egy részénél is. Java­soljuk, hogy ezeket az elvtársakat a Pártbizottság hivja össze egy értekezletre, ennek a veszélynek a megelőzése céljából, .fontos fél adatunk, hogy azokon a területeken, ahol az átadott káde­rek dolgoznak, megjavítsuk a pártszervezetek munkáját és vegyék fel a harcot ez ellen. A legutóbbi időben kezdtünk el foglalkozni a belkereskedelmi, igaz­ságügyi, közlekedésügyi, pénzügyi vonallal. Ezen a területen még csak tapogatózunk, most próbáljuk felmérni az ottani helyzetet. fi­gyelőre, azt látjuk,, hogy kereskedelmi téren rengeteg, a kereskedel­mi központokban dolgozó régi tőkés elem van. Ezeknek a kiszoritása munkánk egyik további feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom