MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. június 14. - 1949. július 12.
1949. június 28.
Propaganda ^sztálya. f r\ c% ? ^ Javaslat 1. / az üzemi agitátorok területi munkára való bevonására. 2. / a Párt által állami pozicióba helyezett elvtársak az üzemi éa körzeti pártszervezetekhez való bevonására. Az üzemi párttagok, aktivák bevonása a körzeti munkába, tehát a területi munkába régen felmerült kérdés", amely e íd<5közönként kiseWS--periódusokra sikerült itt-ott megoldani, de tartó sa n biz. ^-^ tositani. hogy az üzemi aktivák résztvegyenek a körzeti munkában v "éai ott,~jpint a Pártunk legöntudatosabb, legharciasabb aktívái kapcsolódjanak be."J^&orzi^ti-vezetésbe ez eddig nem sikerült.Az üzemi agitátorok K|r£w munkában nemcsak a Választásokon, naiíem"jáValT a vaJaV^ztások előtt is. Ha a - kerüle«t házi."á^táciot^akart saerxezni. vá^amyilyen fontos kérdés ' -körül, akkor^r^HÖLsizérínt ugy tÖrteh^4 ;! npg^. az üzemek be lettek • osztva oly formán, TxoW^X.. üzem ágijátorais a lo-es körzetbe mennek. A Pannónia gyárnak az agitwistjéi é 11-es, az Egyesült Izzó a megyeri körzetbe. Ebből "adódott az, hogy nem ott agitáltak az agitátorok, ahol laknak, hanem, ahol az üzem be lett osztva. Ha négy hét múlva újból rendezték a házi agitációt ugyanaz történt, hogy a kerület kitelefonált, hogy X. üzem küldjön az l.es körzetbe l'oo agitátort .Ilyenformán nem is volt biztosítva, hogy ugyanaz az agitátor megy ki, amely a múltkor volt, tehát a i •kapcsolat a körzettel nem volt tartós és nyilvánvaló, hogy nem tudott kifejlődni az üzemi agitátorban egy olyan kedv, hogy ő lássa az értelmét annak, hogy neki kell a körzeti munkát erősíteni. De ezzel a módszerrel más irányban is ártottak. A körzet a könnyebb ellenállás felé hajlott és nem igyekezett kelő agitátort a saját körzetében csoportosítani mivel tudta, ha kell agitátor úgyis a kerület majd elintézi, hogy valamelyik üzem agitátorai jöjjenek agitálni.A fentiekből kiindulva meg kell találni a módját, hogy az a javaslat, amit a_kérdés megoldására javasolva lesz egyBJSV ben a kettős célt szolgálja. Az üzemi agitátorok lássák az értel™ mét annak a munkának, amit a területen végeznek és az üzemi agitátor ne idegen területen, hanem abban a kivzetben legyen aktivizálva ahol lakik, amásodik az a körzetek ne legyenek demobilizálva, hanem legyenek kényszerülve arra, hogy létrehozzák és erősitsék a * saját körzetükben az agitációs gárdákat, az üzemi körzetek bevonásával. Ebben a kérdésben tehát az üzemi munkások bevonásé i területi munkába többféle variációk, többféle lehetőségek vannak: 1. /A mühelyi agitációs csoport kapcsolatban van egy körzeti agitáci°s csoporttal» illetve patronálja azt.Amikor a körzet háziagitációra megy a körzet értesitit az üzemi agitációs csoportot és igy kapcsolódnak a munkába• M e g j e g y z és; Ebben az esetben nem er$kk el viszont azt, hogy mindenki ott agitáljon, ahol lakik, mivel egy üzemi agitációs csoportban különböző lak°területen lakó agitátorok vannak. 2. /A másik módszer arra, hogy az yzemi agitátorainkat állandóan rendsze res területi /körzeti/ agitáci s munkára bekapcsoljuk az, hogy a választásokban már elért eredményeinket ezen a téren is rögzitjük. A választási munkálatokban az üzemi agitátorok túlnyomó többségben lakóhelyük közelében végeztek házi agitációt, párttagok és párton kívüliek felé.Választások ut án pedig újra lelátogatták ugy anezen
