MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.

1949. június 7.

Jelentés 7/ i <1 X ^~ v ^:::r\y Nagybudapest kialakításának menetéről. ~^^/ i ' /a íitkáraág száméra/ ^ÍT A Titkárság március hónapban határozatot hozott, hogy Nagybudapest közigazgatási egységének megteremtésére előkészületeket tehetünk* Ugyanakkor kiküldött egy öttagú bizottságot és a bizottságot kötelezte, hogy havonta jelentést tegyen az előkészületekről* A közbejött választás miatt az első jelentést csak most, május végén teszszük meg* 1./ A bizottság elsőnek a leendő Nagybudapest külső határait igyekezett kidolgozni, illetve azt, hogy mely Budapest-környéki vá* rosokat és községeket kell Nagybudapesthez csatolni* hrre vonatkozólag a következő javaslatot teszit a*/ A Duna balpartjént üjpeBt, Rákospalota, Kispest, Fosterzsébet, Pestszentlőrlnc, | Csepel, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalomt Matyázíöld, ' j - Cinkota, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget, / Soroksár, Pestszentimre* b./ A Duna jobbpartjánt Budafok, Albertfalva, Budatétény, Nagytétény, Posthidegkut és Békásmegyer Osillághegy nevü része* ^/összesen 25 város és község./ Nagybudapest lakossága ilymódon cca* 1,700.000 lélekre, területe a mai kb* 20.000 hektárról, 60.000 hektárra növekedne. Valameny\ nyi csatolandó területen a népsűrűség meghaladja. km

2-ként a \ 120 személyt* ttlnt a bemutatandó grafikonon látható, a csatolandó városok és községedben az ipari munkásság számaránya nagyobb, mint a mai fővárosban és a mezőgazdasági nép sség elenyészően kicsi* Nagybudapest megteremteaóvel a munkásosztály súlya a megnevekedett fővárosban emelkedne* A felsorolt helységeken Klvüleső egyéb falvakban a mezőgazdasági nép stég-arany j-val magasabb, ós sok közű-, lük nem is ipari, hanem mezőgazdasági jellegű. ' .