MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.

1949. május 24.

Az első gyorsvasúti vonal kij e lölésére vonatkozó vizsgálat. I./ Az építési sorrend medália pl tása. A budapesti gyorsvasúti hálózat megállapításával eddig foglalko­zott szakemberek, bizottságok 4s különféle szervek terveiben majdnem., egyöntetűen két vonal szerepel, mint amelyek a tervett hálózatok ge­rincét képezik* ISs a két vonal az északi-déli, illetőleg a keleti- nyugati összekötő vonal » Az első vonal a Városfejlesztési tervek Ragybudapestjenek észak-déli irányú tengelyén halad keresztül és az elsősorbán fejleszteni kívánt területeket kapcsolja össze* A máso­dik vonal a fejlesztési tervekben lakóterü eteknek fenntartott észak­buda* városrészt kapcsolja a vároecentrumhoz, másodsorban pedig a már erős n települt keleti lakórészekkel is megkönnyíti a város-köz­pontaa való beutazást. Mint említettük általános az a nézet, hogy e két vonal a gyorsvasúti hálózat gerincét fogja képezni, ékért ezúttal már nem ís térünk ki arra, hogy a két vonal elsősorban Való létesí­tésének indokait lsmertessük.Snnek az általános nézetnek magfelelően a Hagybudapestrs sz ípitéstudományi Intézet által készített városren­dezési tervek, valamint ezzel párhuzamosan a Közlekedési Miniszterim által Hagybudapest forgalmi kérdéseinek vizsgálatára létrehozott aun­kablzottaég gyorsvasúti hálózata is tartalmazza lényegében ezt a két • vonalat, így az alábblak csupán annak a kérdésnek me^lzsfcáláaára szorítkoznak ^ hogy e két vonal kö zül aelyiknek építése történjék első hftlyen,,., Szükséges ehhez a kérdéshez annyit megjegyeznij hogy az 5 évee tervben a gyorsvasút építésére előreláthatóan 540 millió forint áll rendelke­zésre, amely összeg az előzetes becslések szerint kb. 5-6 km-es föld­alatti gyorsvasúti vonal, vagy részben nem földalatti vezetés esetén a kisebb költségeknek megfelelően valamivel hosszabb szakoz megépítését teszi lehetővé. Mielőtt a fentebb kitűzött feladat megvizsgálására rátérnénk, ezükeégea­nek tartjuk rövidesen tisztázni azokat az okokat, amelyek a nagy városok ban gyorsvasutak építését szükségessé teszik, A. nagy városokban a külön­böző életfunkciók térbelileg elkülönülnek. iSanekfolytán a lakóba ly­munkahely-forgalomban, kulturális, szociális, szórakozási,stb. igények kielégítése céljából a város területének növekedésével egyre nagyobb­• és nagyobb utat kell a lakosságnak megtennie. Amennyiben a közlekedé­si eszközök sebességJ> kicsi, a hosszabb utaknak beutazása oly sok iáét vesz igénybe, hogy a városi élet nem előnyöket, hanem terheket jelent a lakosságnak és sok értékes munkaóra. Illetve pihenő-óra pazarlódik | Így el. Sz a körülmény a nagy városoknak egy bizonyos nagyságon tul való fejlődése esetén szükségessé teszi, hogy elsősorban a nagyobb tá­volságra utazók utazási ideje lehetőség szerint csőkkenjék és ezt a célt szolgálja gyorsvasutak megépítése. A , , gyorsvasút tehát elsősorban, 3^'iSsottsors am szo ;ti gyorsvasút arra, hogy a város területén a túlterhelt és szűk belV/éroei útvonalakon a közúti forgal­mat tehermentesítse. Sz a szerepe osak járulékos. Fent lekkel függ össze az a körülmény is, hogy a gyorsvasút i -vona lek ­A hOBSzutávu utazásokra létesülvén nagyobb megállóhely távolságra épül­nek és ennek folytán nem alkalmasak rövidebb helyi utazások lebonso 11- tására. T 'enti slvi megállapítások tükrében a megvizsgálandó kérdés is m-'s alaé pot ölt. Megállapítottuk ugyanis, hogy a gyorsvasúti vonalaknak a tá­volsági fogalma* kell szolgálni. így nem tartjuk helyesnek oly vonalaké­nak- még időlegesen sem- az építését, amely csupán a város belső for­galmasabb utvonalain haladnak, mert ezesetben a vonal nea> felel meg feladaténak, nem nyújt lehetőséget a távolsági utasok időmegtakarítására*

Next

/
Oldalképek
Tartalom