MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. április 12. - 1949. június 7.

1949. május 17.

Altalánosságban azok a helyiségek kerültek szervezés alá, amelynek jellege városias, vagyalkalmas fejlesztésre foglalkozási megosztlása túlnyomó részt ipari jellegű, munkahely, közlekedési háló zat szoros egymárautaltságot mutat* üjpest, Rákospalota,Peatujhely teljesen összenőtt a fővárossal, úgyszintén Rákosszentmihály, Sashalom,Mátyásföld települései* Rákospalota igen nagy beépítetlen területét a jövőben az északirepülőtér számára kell helyetbiztositani* Rákosszentmihály, Sashalom,Mátyásiöld a fővárossal teljesen összeépülve* A külső Rákosi községek: Rákoskeresztúr,Rákoshegy,Rákosleget, Rákoscsaba, valamint Ginkota részletes tanulmányok eredményekép javaslattá ide, Cinkotának Árpádföld nevü része Mátyásfölddel teljesen összeépült, ugy hogy hovatartozósága nem vitás. A rákosok né pességének foglalkozásszerü megoszlása, közlekedésileg Budapesttel va ló szoros kapcsolata / lásd a fent idézett forgalmi statisztikát / lélekszámuk fejlődése, területük beépítettsége és a beépítettség jellege Nagybudapest részeivé teszik r.ár most is ezeket a községeket, amelyek lakossága a legszorosabb együttműködésben van a fővárossal^ Cinkota esetében hasonló a helyzet. Az a tény, hogy a BHÉV fontos végállomása van itt, biztosította ennek a községnek a város ventrummal való jó összeköttetétést és vonta maga után, hogy Cinkota aránylag korán a Nagybudapesti agglomerációnak szerves részévé vált* Kispest, Pestzsneltlőrino teljesen egybeépültek Budapesttel, hovatartózandóságuk nem vitás, Pestszentimre területileg ugyan külön'áll, de népessége szinte teljes egészében a környező nagybudapesti gyárakban dolgozó ipari munkásság, ugy hogy az egységből el nem választható* Vecsés égy része, hogy Pestszentlőrinccel egybeépült és igy inkább Pestszentlőrinc részei, mint a távoalbbi falué, tehát indokolt az u*n. vecsési Ganz telepnek Pestszentlőrinchez és ezzel Nagybudapesthez való csatolása, mig Vecsés többi része a határon kivül marad* Pestszenterzsébet, Soroksár teljes egészükben Nagybudapesthez tartozó és azzal egy életet élő területek, ugyan ez mondható el Csepelről, Dunaharaszti bár lakosságának igen nagy része a csepeli gyárban foglalkoztatott ipari munkásság, földrajzilag annyira kü-