MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.
1949. március 8.
lagybudnpesti Pártbizottság Propaganda Osztálya Magybudapest magvalóVimsának agitációs tervezete. Aa ország gazdasági és politikai fejlődése szükségezerflen napirendre tűzi Hagybudapest megvalositáeát. A fővárost közvetlenül körülvevő peremvárosoknak éa peremközségeknek a fővároshoz való* csatolása nem ujkeletü kérdés. Kagybud&p* st megvalósításának feladatát a felszabadulás után 1947. májusában az tQQP nagybudapesti konferenciáján Kádár elvtárs eladnék vetette fel. A főváros akkori jobboldali vezetői alkalmatlanok voltak iíagybudapest megvalósításának végrehajtására. Nagybudapest egységesítésének különös jelentősége van abban ls, bogy ezen a területen él az ország Ipari imin^sságának 60%-a, azt a tényt ia figyelembevevő, hogy Nagybudapest politikai egységének megteremtése nemcsak Nagybudapest lakosaágára, hanem az egész ország dolgozóira döntü kihatással van. Hagybndape8t volt mindig a munkásmozgalom központja, innen adtuk és adjuk az ország mindan részére az -Ham különböző funkcióiba a legjobb pártí«m ásókat. A főváros az orsz/g legnagaobb ipari központja, a Párt, a munkásosztály és a dolgozó nép legszervezettebb és legerősebb tömegbázisát jelenti. Ez megmutatkozik azoknak a kérdéseknek a megoldásában, mint pl. a röldreform, stabilizáoió, államosítás, reakoió elleni harc, stb. Á peremvárosok és községek szűkös és nem mindig jól alkalmazott gazdasági politikája a városok éa közaa^k^xeJ^Ö^dését gátolja, ugyanakkor a főváros terjeszkedését akadályozása. Nagybudapest megvalósítása töto vonalon eltörte már a főváros határalt, pl. rendészeti és közellátási vonalon,^ valamint a közüzemi hálózatok egéaz Magybudápest ^luleTjére kiterjednek. Nagybudapest lényegében élő prgaaiíajasj^^Qsak még kell szüntetni azokat a különbségeket, ejnelyi£: a fcéTLterűieti és külterületi dolgozók közt fennállahak /köztbiemi dijták, • Mem az a faladat, hogy bevárjuk, mig~f x pe8tköxnyék ^afcrosiaaodlk, hanem az, hogy tervszerűen Ttá^osiasitsunT: • ^* „ Nagybudapest megvalósítása az ors££& lakosságának 20>-át /másfél millió/ politikai, közigaMatási ésjgsadasági egységbe tömöríti. Ezzel le növeljek fövároa^TOffl'soben a munkásosztály vezetésének és irányításának súlyát. Hogyan alakultak ki az egyes országok viláífVárosal7 • Szovjetunió fővárosa Moszkva gyors fejlődése osak az Októberi Forradalom után indult meg. 1959-ig a lakosság a forradalom előtti másfél millióról 4 millióra emelkedett, határait fokozatosan bővítették. Az 5 éves tervek folyauján több mint 6 millió négyzetméter uj lakóterület épült, amely éppen felét teszi a régi Moszkva lakóterületének. Pária, Bécs, hondon területeinek kiszelem!tése a környező kisebb városok és községek bekebelezésén keresztül történt. Pl. London száznál több környéki községét 29 várossá alakították át, majd ezeket London közigazgatásába, mint kerületi •árosokat beosztották. •/• í ORSZÁG08 LEVÉLTÁR ' ' " "' '
