MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.

1949. március 1.

A pártbizalmiak munkája a felülvizsgálattal kapcsolatban. A Politikai Bizottság határozatának a felülvizsgálattal kapcsolatos végrehajtása során az alapszervezeti munkában nagy és komoly sservezeti valamint politikai hiányosságok kerültek felszínre a pártbizalmiak munkájában. A felülvizsgálat megkezdése előtt mindnyájan meg voltunk győződve arról, hogy a pártbizalmiak egy elenyésző csekély kivételtől eltekintme, jól végzik a feladatukat. Nevezete8en, hogy a hozzájuk beosztott 10 elvtársat politikailag felvilágositjákj hogy a körzetekben, ha többször nem i is, de legalább 2-3 hetehként felkeresik az elvtársakat, oktatják, nevelik ellenőrzik, hogy a pártnapokat és más előadásokat látogatják-e* Tevábbá gondoskodnak-e arról, hogy a szemináriumokon m tagság aktivizálása megtör-, ténjen. Az üzemekben a helyzet még könnyebb, mint a körzetekben. A napnak egy bizonyos szakát egymás mellett dolgozza le a pártbizalmi és a 10 elvtárs. Igy tehát minden alkalom megvan arra, hogy politikailag ektassa, nevelje az elvtársakat* A párt biz almit ól nem kevésbbé függ a tagság aktivizálásának kérdése is* Ha a pártbizalmi jól elvégzi feladatát, abban az esetben a cseport tagjai megállják a helyüket bárhová is kerülnek. Ez a tétel még hatványozottabb mertékben érvényes a felülvizsgálatra is. A 4.az. bizottságok felülvizsgálati munkája folyamán, ahol a pí bizalmiak jelenléte és munkája a döntő láncszemet kellett volna, hogy kí pezze, igen sok helyen nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket* Bebizonyosedott az, hogy a pártbizalmiak sok helyen nem ismerik a hozzájuk beosztott tagaágot eléggé, a párt bizalmiak munkája többnyire osak a bélyegeladás éa ragasztásban merült ki. Politikailag, nevelési szampontból nem foglalkoztak a hozzájuk beosztott tagsággal. A felülvizs| gáló bizottságok általában nem ismerték az eléjük kerülő tagokat, ezért a felülvizsgálat éa a taggyűlések során hatalmas munka várt volna a biz; miakra. Ezt a feladatot nem teljesítették kellő mértékben. Sok bizalmi közömbösen viselkedett a felülvizsgálás iránt, annj ra, hogy el sem ment a felülvizsgálatra. Ha pedig mégis megjelent, a felülvizsgálat alatt passzivan viaelkedett mint megfigyelő, vagy ami még rosszabb, helytelenül igyekezett befolyásolni a bizottaágot a munkájában, \ védte a tagot. Megbízható, pontoa jellemzést a caoportja tagjairól, immkájáról, múltjáról, osztályhelyzetéről és magatartásáról nem igen adtak, holott a bizottságok számára ez igen nagy könnyebbséget jelentett volna a munkájukban. A rosszal dolgozó, hanyag bizalminak ezen a területen sok pótolnivalója van. Annak a pártbizalminak, aki tisztségét jól töltötte be és jól ismerte a beosztott csoport tagjait, könnyebb volt a helyzete. De könynyebb volt az ezekkel a pártbizalmiakkal dolgozó felülvizsgáló bizottságeké is. Minden elő volt készítve, pontos jellemzés volt a tagokról,ez jó munkát eredményezett. A párt bizalmi teljes jogú tagja a felülvizsgáló bizottságnak. Kérdéseket tesz fel és különvéleménye lehet. Mégis a XIII. kerületben és Kispesten előfordult, hogy egyes bizottságok nem engedték be a bizottságba, nem engedtek kérdéseket feltenni ós a véleményezéat amikor megtárgyalták, vagy kiküldték a bizalmit, vagy letakarták éa ugy Íratták ve<le alá. Ez as a pártbizalmi rossz munkájának a következménye, mert nem volt tisztában a jogaival és azt nem is kérdezte meg senkitől sem. Természetesen hibája ez a helyi vezetőségnek és a feelyi felülvizsgáló bizottságnak is, A pártbizalmiaknák kell kiértesíteni a csoport tagjait, hogy mikor vannak a taggyűlések és ott hogy és mint lehet és kell viselkednie. De a párt bizalminak is fel kell szólalnia, mert hiszen csoportjának tagjait ő ismeri a legjobban. Ezzel a taggyűlés szinvonalat emeli, valamint az aktivizálódást növeli. Mindezekből a feladatokból a bizalmiak elég keveaet hajtottak végre eleinte és ezt mi is későn vettük észre, úgyhogy a felülvizsgálat már jófélénél tar tett. 1 | ORSZÁGOS LEVÉLTÁR j Z i \ \Q