MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. november 9. - 1949. január 25.

1949. január 18.

az alapszervi vezetőségek munkájáról a felülvizsgálat előtt és a felülvizsgálat ideje alatt. Az alapszerveket 3 kategóriába kell sorolni. 1./ A területi alapszervek. 2,/ A nem önálló üzemek. 3./ Az önálló üzemek alapszervei. i területi alapszervek. A vezetőségi üléseken a titkár ugy, ahogy tudta leadta a titkári értekezleteken kapott anyagot.A vezetőségi üléseken részt vettek a nem választett tagok is. Vita a titkári beszámoló felett nem volt, mechanikusan tudomásul vették a titkárok beszámo­lóját. Heghatározett napirendi pontok nem voltak és igy a titkári beszámoló után a legtöbb esetben személyi viták kezdődtek, amelyek gyakran igen szenvedélyessé váltak és alkalmasak voltak arra, hogy széthuzósáokat okozzon a vezetőségeken belül. A kapott feladatok elvégzését tehernek vették és igyekeztek elhárítani maguktól. A feladatok elvég­zésére nem jelöltek ki felelőst, nem hoztak hatá­rozatokat, így senki sem volt felelős a munkáért. A funkcióban lévő vezetőségi tagok nem jepjeitek ki maguknak aktivát, a legtöbb körzeTBen. Egyes helyek^--volrtr~al£tiva kiépitve, de ezeknek nem volt értekezletük, ezek nem voltak összefogva. Nem folyt tervszerű, SZÍVÓS szervezés.- Kampány-munka esetén /pl. Szabad líép-agitáció/ összehivtak néhány amugyis aktiv embert, ds az inaktiva mozgósitáára nem he­lyeztek súlyt. Tény és való, hogy a körzetekben ke­vés az aktivá. Ennek oka azonban nem az emberhi­ány, hanem az^elégtelen foglalkozás a tagsággal. A i szervezeti kérdéseknek nem Volt gazdája a vezetősé- I geken belül. Nem volt senki felelős a pártbizal­miak munkájáért. Előfordult olyan eset, amikor a bizalmi hónapokig beteg volt és a vezetőség nem tudott róla. így természetesen nem volt senki, aki a tagsággal törődött volna. Az e^yik körzetben a párt bizalmiakat tagsági bélyeg árusitásra használ­ták fel. Ezzel elérték azt, hogy a tagság nem ment a körzetbe-, hanem várta, hogy a bizalmi vigye a bélyeget. Ezek a hibák most a felülvizsgálatnál jelentkeztek. A taggyűlésre lementek a tagok és sen-, ki nem ismerte őket* A felülvizsgálat előtti idő­• ben a körzeti vezetőségeket a felelősségérzet hi­ánya jellemzi. A felülvizsgálat alatti A felülvizsgálat megindulása az alapszerveket óri­ási feladat elé állitotta. A vezetőségek munkáját a kapkedás jellemezte. Mivel a pártbizalmiak, aki­ken az egész munka alakult, nem voltak kézben tart* e va, hibák, jelentkeztek. A névjegyzékek összeállitá­» sánál, azért mert a bizalmiak nem ismerték a tagsá­got, bajok voltak. A vezetőségek sem ismerték a köi>­ze-tek tagságát, ezért igen sok elvtárs maradt ki a névjegyzékből. A felülvizsgálat megindulásánál a regisztrált tagékat újra beosztották a bizalmiak­hoz és igy igyekeztek pótolni a hiányosságokat. Eb­ben a munkában konkrét feladatokat adtak a bizal­íORSZÁGOSLEVÉLTAR! miaknak.A felülvizsgáló bizettságok tagjaira ja­L J p vaslatot tettek. Ezzel elősegítettek a kerületi Pártbizettságok munkáját. A felülvizsgálat munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom