MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. szeptember 7. - 1948. november 2.

1948. október 5.

tömegszervezetek művelődési házává

m

válna, későbbi időben pedig a budapesti Népopera működési siirífielyéve lehetne. A nagybudapesti zenei élet feladatait és fejlődésének irányát a következőkben lehetne megjelölni: Budapestet a keleteurópai zenei élet centrumává kell fejleszteni. Létre kell hozni a szomszédos országok példájára nálunk is a fővárosi vonósnégyest. A székesfővárosi zenekar s a tagjaiból alakult kamaraegyüttes elsősorban a főváros üzemeiben, másodsorban a főváros területén működő állami üzemekben rendszeresen tartaná hangversenyeit. Idetartozik a /jelenleg a főváros más ügyosztályának hatáskörébe tartozó/ Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolának és a székesfőváros zenetanfolyamainak irányítása. A Fővárosi Képtárban van elhelyezve a magyar képzőművészet mult.i '? nak és jelenének legjelentősebb rendszeres gyűjteménye. A Képtár feladata a magyar képzőművészet fejlődésének s általában a képzőművészeti irányok ismertetése. Különleges fela.da.ta a magyar dolgozókat a képzőművészet megbecsülésére és megszeretésére nevelni. Ezt a célt a Fővárosi Képtár állandó és időleges kiállításain kivül üzemi és vidéki vándorkiállításokkal szolgálja. A főváros müvészetpolitikai szempontjainak érvényesítését szolgálná az ügyosztály hatáskörébe vonni azokat a művészeti intézményeket, amelyeken keresztül az egész nagybuda/pesti művészet irányítását és fejlesztését hathatósan lehetne szolgálni. Ebből a'célból feltétlenül idetartozandónak tartjuk a fővárosi filmszinház sk felügyeletét, tekintettel a,rra, hogy a film a tömegszórakozta-táson kivül az egyik legnépszerűbb nüvészeti eszköz. A továbbiak során pedig mint minta intézményt a főváros kezelésében i bibszinház létesítése és a népi- és művészi tánc, valamint a kórusmüvészet színvonalának emelése érdekében a főváros keretében egy komoly művészi teljesítményt jelentő népi- és művészi tánccsoportnak, valamint kórusnak a felállítását. IV. Tömegszórakoztatás, tömegüdültetés. Nagybudapest kultúrpolitikájában fontos szerep jut a kulturparkok-r nak, amelyek hivatva lesznek széles néprétegek kulturális igényeinek közvetlen kielégítésén kívül politikai irányítására is a népszórakoztatással kapcsolatban. Olyan kulturparkokra lenne szükség, amelyek' a tömegszőrakoztatás keretében egyúttal komoly népművelési feladatot töltenének be és a dolgozók fokozódó kulturális igényeit népszerű árak mellett kielégítenék. Ezeknek a kulturparkoknak egyesiteniők kell magukban mindazt, ami a pihenés és szórakozás, valamint a munkából való kikapcsolódás eszköze lehet. Budapest területén voltaképen ezek a kulturparkok már adva vannak. Ilyenek a Városliget, a Népliget, és a Margitsziget. Le erre a célra elsőrendű lehet séget nyújtanak Budán a. Városmajor területe, a Vérmező területe, továbbá a Nagykovácsi rét. A meglevő kulturparkokat, illetőleg mutatványostereket olyirányban kellene fej1 eszteni, hogy azok az ízléstelenség kiküszöbölésével világvárosi színvonalon álló látványosságot nyújtanának és összekötnék a népszóraácoztató üzemek kereteid belül a szórakozást a kultúra terjesztésével. A kulturparkokban a következő létesítmények nyernének elhelyezést: Szórakoztató létesítmények: nagy zárt cirkusz, amphiteatrumszerü szabad színpad, mozi, nappali vetitési rendszerrel, nyilt helyen, játék-klubok /sakk,dominó, stb./ Szabadtéri játékok rendezésére színpad, énekkarok é közönséggel, ahol szakemberek betanítanak dalókat, ej tő ernyőtorony, táncparkett. Kulturális célokat szolgáló létesítmények: szabadtéri olvasók, mozgókönyvtár /helybe elviszi a padokhoz a . í , " " j ,n n \ tél ír ;