MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. május 31. - 1955. június 17.
1955. június 17.
Itt nemcsak a mozgósítás ellenőrzésére gondolok, hanem a tartalmi kérdések ellenőrzésére is. Szó van az anyagban arról, hogy magae a nyugati filmek a„ ránya. szerintem ez nem egészen jogosmegállapiás - 27ből 9 nyugati film - inkább azt kellene megnézni, hogy ezek mennyire szolgálják a dolgozók nevelését. Biró Lívia elvtársnó: Elfo^dom azt a bírálatot, hogy a különböző, aaervekkel nem tárgyaltuk meg eléggé tervünket, de véleményem szerint a tervezett előadások száma reális. Nem osztom azt az aggodalmat, hogy házak udvarán nem lehet ismeretterjesztő előadáet tartani. Lehet, csak megfelelő témát kell keresni ée jó előadást kell tartani, Lehet, hogy a jelenlévők száma alacsonyabb lesz, mint az általunk tervezett, de az előadások száma nem magas. A terv csak séma, amibe minden belefér, ée amit nagyon gazdag) n lehet megvalősita• ni. Arra a határozatra épül fel, amit legutóbb a PVB. hozott. A zenéé szórakozóhelyek száma kevés, különösen a külső kerületekben. A Fővároei Tanács ugy látja, hogy van lehetőség ezek számát növelni, a Belkereskedelmi Minisztérium pedig visszautasítja javaslatunkat azzal, hogy - igaz ugyan, hogy a nagyobb költség megtérül a magasabb bevétellel - nincs olyan költségvetési rovat, hogy kifizethessék a bért. Non György elvtárs: A kulturális ellátást fokozottan kell a külső kerületekre szorítani, ée ez nincs eléggé benne a javaslatban. Hiba az, hogy a szórakozó helyek többeége a belvásosban van. A feladat végrehajtásénak két akadálya van, az egyik fent van a minisztériumban pl. a József Attila Színház a külső kerületekben tart előadást. Mivel kevesen mentek az eleő előadásra, mindjárt abbahagyták. Nem értik meg, hogy eddig a külvárosi kulturotthonokban nem volt ilyen előadás, nem volt bevezetve. Ugyanilyen ellenállás van a Műsoriroda részéről is, kényelmes álláspontra helyezkedtek, megmutatkozik, hogy kispolgárok vannak ott. A másik ellenállással lent találkoztunk, még nan szokták meg, hogy ezt a azlriázat látogassák. Nekünk fent le kell küzdeni az ellenállást, lent pedig be kell vezetni ezeket az eladásokat. Nemcsak a József Attila Színházról beszélek, hanem pl. a DISz azeregszemléjén a legjobb csoporté k léptek fel és mégis felház volt, Csepelen pedig csak egyharmad. Nem mondanám, hogy ezért a pártszervezet legyen a felelős. Nem feladata, hogy jegyeket adjon el, azonban ha a párttitkár azt mondja, hogy ezzel a dologgal foglalkozni kell, akkor annak eredménye lesz. Ha látják, hogy a pártszervezet erre aulyt helyez, jelentkezni fog az eredmény. Másik dolog, amivel foglalkozni szeretnék, az előadáeok tartalmának kérdése. Itt is nehézségek vannak. Szeretnénk jobb filmeket adni, igyekszünk a világ filmtermeléséből a legjobbakat behozni* de hiába, ha ilyen filmek vannak. Meg kell azt is állapítani, hogya legjobb filmekre, igy pl. a Eárag napjára nem tudjuk biztosítani a látogatottságot. Helytelen az az álláspont, hogy csak egy filmet játsszunk egyszerre. A megoldás az, hogy az ilyen filmekre külön vetítési tervet készítünk, külön oálprémiumot adunk, de kell ehhez társadalmi segítség is.
