MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. április 19. - 1955. május 3.
1955. április 26.
Azért tartom a pártszervezet munkájának pozitívumai közé aorolandóaak a népies urbánus ellentét ezltáee elleni faarcot, mert az írószövetség közgyűlése előtt arra felfigyelve már taggyflléaen áa pártoaoport értekezleten faatároaottan felláptünk ellene, tehát ugy érezzük, hogy ez állellentét magazüntatéae politikai munkánk eredményeképpen jött létre. Természetesen ma sem olyan a helyzet, hogy na lehetne ilyen problémáról beazélni. Nem helyez az a megfogslmezáa az anyagban, hogy a taggyűlés döntő politikai erővé vált, mert ha azt állítjuk felvetődik a kérdés, hogyan állhatnak fenn mégis as említett hibák. Tehát nem pontoa a magfogalmasás. Kétségkívül politikai erőt. mozgást, ezervezett életet viaz az Iróazövetség munkájába. Nem tártuk fal részletesen as anyagban a jobboldali elhajlást, az opportunista jelaneégsket. A magelőző taggyűlésen, aktiván az Iróezövetaág áa az Irodalom életében az a téren tapaaztalható jelenségekről réealeteaes beazéltünk, amelyekből többet lehatna összegyűjteni, mist amennyi a feljegyzésben vak. Rámutatunk Jobboldali jelenaégekre. pl. as igasaág ábrázoláaának kispolgári elméletére, vagy pl. ez 1953. előtti irodalom eredményeinek lebecsülésére, Sokszor elég hangoa vei t az eredményeket likvidálni akaró hangulat. Még fal lehetne aorolnl az ilyen nézeteket, amelyekről a taggyűléseken beazéltünk éa amelyekre a bevezetőben mutatunk rá. A határozat után a pártszervezet munkájával kapeaolatban as a meggyőződésem, hogy legtöbb vonatkozásban s pártszervezet nem járt helytelen utón, e baj caak as volt, hogy a pártszervezet a türelem helyes hangoztatóss mellett nem tanúsított elég erólyt, türelmetlenséget a felasőlelásokban éa Írásokban felbukkanó jobboldali, kispolgári jelenségekkel azemben éa s fő hiba a munkában as, hogy a magatartásban meglévő nem pártoséra jelenaégek ellen nem léptünk fel kellő eréllyel. Sz szorosan összefügg azzal, hogy a pártszervezet nevelőmunkája nem valami kielégítő. ás Iróazövetség munkájában szerveseti éa elvi kérdéa as elnökségi pártcsoport éa a pártveaetáa vlasonya. Foglalkozunk s bevesetőben azzal, hogy régebben a pártaservasat Irányította az egész Iróezövetséget. 1954-ben amikor a Központi Vezetőség foglelkozott az Iróazövetség munkájával, utána kialakult olyan helyzet, hogy az írószövetség Elnöksége, as Irőazöveteég elnökségének kommunista frakciója nem volt képea a kemmunieta vésető, irányító ezarepet betölteni. Itt van a fő probléma as agéas Iróazövetség életében. A Központi Vezetőség as írószövetség Elnökéégének kommunista frakciójával tárgyal ts meg rendezereeen a aoronlévő irodalompolitikái éa politikai faladatokat. Sz a kemmunieta frakció nem volt képea a kapott feladatokat tovább adni éa miután ezeken e megbeszéléseken a párttltkáron kívül a vaaatőaég tagjai nem vettek résst, egy blsonyoa aurlódáa keletkezett as írószövetség politikai irányításában. A pártirányítás módszeréről van Itt aaé* Est mi falvetettük a Központi Vezetőcég felé éa magállapodtunk abban, hogy ezeken a megbeszéléseken - melyek rendkívül Jelentősek - vegyen réezt a vesetőség néhány tagja la. A Jövőben - ugy gondolom est la el kell csinálni. Eszel függ öease, hogyan tölti ba a politikai Irányító aaerepét a pártszervezet. Ismételten mondom, a feljegysée elkészítése előtt átnéztük az Irőazöveteég taggyűlésének beezámolólt éa vitáit. Semmiképpen nem lehat azt mondani, hogy a taggyüléeeken mindig helyeeea éa politikailag meggyőzően tudtunk volna érvelni éa vitatkozni az Írókkal. Nem lehat ezt mondani. A pártszervezet vezetőségét azonban nem támogatták aa Elnökeégi pórtcsoport kommunietái, közöttük aok olyan Író, akinek aulya latba esett a pórtszsrvezeti vitában. Vitáink eredményeeaégét nagymértékben aláásta, hogy s pártszervezet vezetőségét a Központi Vezetőségben megtárgyalt álláspont képviseletében - as
