MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. március 15. - 1955. április 12.

1955. április 12.

f Ez nem azt jelenti, hogy a rendesen dolgozó kisiparosokat nem fogjuk támogatni. AZ ő érdekükben is fel kell lépnünk. Azért vetem ezt fel, mert az anyagban ilyen jellegű motívumok nincsenek és nekünk a jövőben a pártszervezet, tanács és az Oki az vonalán komoly harcot kell folytatni. Aleva elvtárst Azt hiszem, azáltal, hogy az Okisz nem volt bevonva az anyag elkészítésébe, merülnek fel a különböző kérdések és hogy az ipari részt és a szövelcezeti részt egyenlő formában kezeli az előterjesztés, holott a mag in kisipar felügyelete másképp néz ki, mint a szövetkezeteké. A szövetkezeteknél a Tervhivatal jóváhagyja a tervet és azt az Okisz bontja. Most 51 -a esik Budapestre a termelésnek. A tanács ipari osztályának a szövetkezet felügyeletét nem helyes ugy tekinteni, mint a tanácsi vállalatokét, mert a szövetkezetek felé csak ellenőrző tevékenységet fejt ki. Ezért a jövőben együtt kell készíteni az ilyen előterjesztést, AZ anyagból nem domborodik ki, hogy a tanácsnak a szövetkezetek felé mi a feladata. Budapesti viszonylatban 59.ooo dolgozó van a szövetkezetekben és a termelés 51f-át,3 milliárd ft értékben Budapesten termelik. Hatalmas fejlődés van, mert amig a múltban a szovetkezet bedlgoző volt, most kiegészítője a nagyiparnak. Most nagy mérW tékben - 67^-ban - és van ahol még nagyobb százalékban a lakosságnak dolgoznak, mig a múltban csak 3o,í-ban. Még sok a tennivaló ezen a téren, minőség szempontjából, mert a szövetkezetekről és a tanácsi vállalatokról több panasz érkezett. Az előterjesztésben benne van, hogy a bérezést egyenlővé kell tenni. Nem az a baj, hogy az alapbér rossz, itt csak kis differencia van. Azt kell összeegyeztetni, hogy azonos munkadarabon azonos munkadíj legyen. Határozat van arra, hogy vezető funkciót csak az tölthet be, aki a múltban háromnál t több alkalmazottat nem foglalkoztatott. Mi erre vigyázunk és a vezető funkciót azok töltik be, akik e feltételnek megfelelnek. A megalakuláskor sok tőkés elem furakodott be, aki nem kisiparos, hanem kereskedő volt, és magához ragadta a vezetést. Ezeket kellett leváltani a mostani közgyűlés alkalmával. A nagyiparból valá kivándorlás annak következménye, •

hogy a bérezés laza. Ez csak részben felel igy meg. Az ±i hogy bizonyos mértékben lazább mint a nagyüzemben, de ha megnézzük, az átlagos kereset februárban 986.-, januárban 99o.- ft volt. Vannak kiugrások a vasipar területén, mivel a betanított dolgozók többet keresnek mint a nagyiparban. Szövetkezeteinkből országos viszonylatban 24.000 ember lépett ki, ami a minőség rovására ment. Ezért lazább bizonyos mértékig a bérezés. Fodor elvtárst A budapesti magán kisipar 1954 augusztuséig egészségesen fejlődött, mig erre befolyá* tudtunk gyakorolni, AZ egészségtelen fejlődés ezután következett be, a képesítéshez kötött ipamái igy lett kétszeres, a szabadiparnál több mint hatszoroi az emelkedés. A budapesti kisiparosság hangulata a Központi Vezetőség márciusi határozata után jó. A becsületes kisiparosok is kifogásolják, hogy spekuláns elemek befurakodtak soraikba és látják, hogy szükséges lenne ellenük megindítani a harcot. Ugyanakkor kérik, hogy ne általánosítsunk, ne kapják azok is az ütéseket, akik betartják a rendeleteket és becsületesen dolgoznak. Az uj anyaggazdálkodási rendelet a budapesti építőipar helyzetét lehetetlenné teszi, mert az anyagot kukorica beszolgáltatás ellenében adják, a tanács pedig nem ad anyagot. Itt feltétlenül módosítás kell, mert a kőműveseknek, akiknek soronkivül kellett iparigazolványt