MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.

1954. december 28.

A körzeti párt*sertésetek problémájának felvetése során, nen lehet egyszerűen meghatározni azt, hogy meg kell erősíteni ezeket. Sz egy elég nagy feladat, a gyakorlat is ast mutatja sokszor foglalkoztunk már Telük, áe nem ment mindig ugy a munka, ahogy szerettük volna. A körzeti pártszervek a tanács vonalon eddig komoly segítséget nem tudtak adni. De meg kell oldani a helyzetet olyan értelemben, hogy a körsetl párt szar vek a maguk területén gazdái legyenek a dolgoknak és komoly segítséget tudjanak adni a tanácsok sfámára le. Szert hasz­nos dolog, ha a tanácstagok beszámolnak a körzeti párt szer­vek felé, felmondják milyen tapasztal, a tok vannak és mit akar­nak a közeljövőben megvalósítani. Ugyanokkor feltétlenül biztosítani kell azt Is - mi már foglalkoztunk a PB. fUásen eszel a kérdéssel és javasoltuk, hogy a tanács Végrehajtó­bizottságának a tagja a maga területén közvetlenül tartsa a kapcsolatot a körzeti pártszervezettel és időközönként adja­nak módot, hogy es as elvtárs a titkárin, vagy vezetőségi ül sen megjelenhessen és a# ott megbeszélt kérdéseket, mint VB. tag hasznosítsa munkájába. Időközönként a VB. tag a terű létén dolgozó tanácstagokkal beszélje szakot meg, ahol kiess rélhetik a tapasztalatokat. A kerületekben több helyen nincs állandó bizottság. A IX. ks rületben vannak olyan területek, ahol sz állandó bizottságok tagjaiból alakult brigád időkösönként megvizsgál egy-egy területet, ennek gazdag tapasztalatai leásnak. A lakóbizottságok Népfront kapcsolata, jobban mondva irányí­tásuk kérdését valóban ki kell dolgoznunk. Vigyázni kell ar­ra, hogy ne túlozzuk el a Népfront szerepét, mert van egy hajlam, hogy feléje kerüljenek a Tanácsnak és utasítást ad­janak. Jónak tartom azt, ha a lakó bizottságok csatlakoznak a Népfronthoz, mert igy a párt irányításával komoly munkát végezhetnek és elősegíthetik a tanácsok munkáját. A VB-nek a tanácstagokkal való foglalkozása legjobb módját abban látom, ha a VB. nem a tanácsülés keretében, hanem egy külön megbeszélésen tárgyalja meg a tapasz tálatokat. Horn hosz szu órákon keresztül tartó ülésezésre gondolok, ds szükség van arra, hogy kicseréld Iák tapasztalatalkat, és eszel is erősödik az apparátus és a tanácstagok kapcsolata. A kommunista csoportok probléma jávai kapcsolatban as a véle­ményem, hogy komoly hajlam van a csoportban arra, hogy tátum faktum legyen. Tartottam egy megbeszélő st szskksl az elvtárs kai, és gondolva arra, hogy az elvtársak olvasták már a K.V. határozatot és a megjelent cikkeket nem forszíroztam a dol­got, rámutattunk az egyes problémákra és szabad utat enged­tem a vélemény tiknak, meg kell mondani egy már sületlenség kijött, olyan jogokat követeltek maguknak, amelyekhez nincs joguk. Keg akarták szabni, hogy ki legyen a VB. tag, függet­lenül attól, hogy a felsőbb szervnek mi a véleménye. Ilyen é hasonló kérdéseket vetettek fel, hagytam, hagy mondjonok el mindent, amikor befejezték azt mondtam! nagyon türelmesen meghallgattam 20-22 hozzászólat, nem mondhatják, hogy elfoj­tom a bírálatot és után pontról pontra felvetettem, hogy helyes-e a véleményük, vagy sem, belátták vélemény fik helyte­lenségét* Vigyázni kell arra, hogy túlzott követelésekkel ni álljanak elő az elvtársak, biztosítani kell, hogy a csoport a maga kebelén belül a kérdéseket megvitassa és amikor VB. elé kerül a dolgog, véleményüket pártszer tton fejtsék ki. Volt olyan eset is, hogy nem mondták el véleményüket a taná« ülésen, hivatkoztak arra, hogy ezt a kérdést megbeszélték a csoporton belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom