MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. július 13. - 1954. július 27.

1954. július 13.

A mezőgazdasági nagygépeket gyártó három budapesti üzemeink közül kát üzem a Vörös Csillag Traktorgyár és az EMAG üzem a H. negyedéves és a júniusi tervüket túlteljesítették. Nagymértékben lemaradt a Szállitóbe rend ezé sek Gyára, mert az I* félévben looo db. cséplőgépet kellett volna legyárta­ni, ezzel szemben 231 db. készült el. Lemaradásuk oka a ké­sőn történő felkészülés, ez kihatott az anyagelllátására, és a kooperáció helyes megszervezésére. A kisgépeket gyártó budapesti üzemek közül lemaradt két ü­zem a Rostalemezgyár és a Malomgépgyár. A lemaradások oka itt is az anyaghiány, ezenkívül a nem helyes profllirozás miatt kénytelenek kisipari módszerekkel az üzemek számára Ismeretlen cikkek gyártásával foglalkozni / fejőgép, stb./ ami igen sok nehézséget okoz a munka során. Ha a nagyüzemek termelésének lemaradását vizsgáljuk ipará­gi szinten a következőket tapasztaljuk: járműipari területén: a lemaradások okai nagyrészt az anyag­hiányra vezetne tök vissza, - hiány van hengerelt sin, lemez és csőben. Ezenkívül a tervek teljesítését nehezíti a vál­lalatok közötti túlzott kooperáció pl. a Pej Hajó 60 üzem­mel kooperál, a MÁVAG szintén, de a többi üzenek hasonlóan a külső üzemek szállításai mivel nem mindig történik határ­időre gátolja a folyamatos termelést. A külső okok mellett igen komoly mértékben gátolja a tervek teljesítését az üze­men belüli meglévő szervezetlenség, a selejt magas %-a, ami egyben ujabb anyaghiány okozója. így a ?,IÁVAG-ban júniusban lo %-os fekete ós 2o.7 %-os fehér selejtet gyártottak. A Dej Hajó H. negyedéves selejtjének mennyisége 33 tonnát A kohászat területén: nehezíti a tervek teljesítését a nagy­arányu munkásvándorlás, különösen segédmunkásokban, van nagy hiányuk. Eltérőleg az eddigiektől amikor is a munkáshiányt pótolni tudták a vidékről felkerülő dolgozókkal - jelenleg azonban ez a lehetőség megszűnt. Ma már a munkashiány annyira sú­lyos e területen, hogy pl. az Acélöntő és Csőgyárban három műszakról kettőre kellett áttémiők. Az RM. Kovácsoló gyár­ban húszasával lépnek ki a dolgozók. A kilépésekhez nagy­mértékben hozzájárul az, hogy a szociális és munkásvédelmi kérdések elhanyagoltsága ezen üzemekben sokszor még a lege­lemibb szociális követelményeket sem tartják be. Ezeken ki- ' vül az üzemen belüli munkafegyelem és technológiai fegye­lem be nem tartása következtében a selejt sok helyen nem csökken, sőt emelkedik, agy fokú hanyatlás állt be ezen a téren a Lőrinczi Hengerműben ahol a véglemez keletkezés 1953-as évben 11.9 % volt, 1954. első negyedóvóben 13*9 % % a II* negyedévben 15*8 %-ra emelkedett. A kohászati üzemek­ben a T.H.K. szervek munkájának lazasága az üzemidő teljes kihasználását nem teszi lehetővé. A Gépipar területén: anyaghiány nem tapasztalható, ellenben az anyagok érkezési ideje nem tervszerű. A gépipari üzemek zömét ezért még mindig a hóvégi hajrá munka jellemzi amit bizonyít az is, hogy a túlórák 80-85 %-át az utolsó dekád­ban használják fel emelett igen magas a ttfórák száma, pl. a Vörös Csillag Traktorgyárban a II. negyedben I08 ezer túl­órát, júniusban 5* ezret használtak fel, ezt súlyosbítja, hogy júniusban 4.2 %-al túllépték a munkások állományi lét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom