MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. november 17.

1953. november 17.

figyelembevétele nélkül alkalmazzák. Ebben az értelomben hangoztatták mindig Marx és Engels, hogy elméletük nem dogna, hanem a cselekvés vezér- ' fonala. lonin és Sztálin kitartóan küzdöttek a marxizmus dogmatikus ellapositása ellen, amivel az opportunisták kísérleteznek abból a célból, hogy tompítsák a proletariátus elméleti fegyverének kritikai és forradalmi álét. A marxis£a-lenizizmus "egyes tételei ós következtetései az idők folyamán szükségképpen megváltoznak és helyükbe szükségképpen az uj történelmi viszonyoknak megfelelő uj tételek és következtetések lépnek." /Sztálin/. Az igazi forradalmi marxizmus, alkotó marxizmus, amely szüntelenül gazdagítja az elméletet a társadalmi fejlődésnek, a tömegek forradalmi gyakorlatának uj eredményeivel. Sztálin: "A marxizmus és nyelvtudomány kérdései" c. munkájában 3okoldalu an bírálja a dogmatizmust." A biblia magyarázók és talmudisták a marxizmust, a marxizmus egyes következtetéseit és tételeit olyan dogmák gyüjtetémenyének tekintik, amelyek függetlenek a társadalmi fejlődés körülnényeinek megváltozásától és "soha" nem változnak". Való jában azonban a narxizmus állandóan fejlődő tudomány. "A marxizmus,-mert tudomány nem állhat egy helyben, a marxizmus fejlődik és tökéletesedik. Lehetetlen, hogy a marxizmus fejlődőse során ne gazdagodjon ujabb tapasztalatokkal, ujabb ismeretekkel - egyes tételeinek és következtetéseinek tehát e az idők folyamán feltétlenül meg kell változniuk, azokat feltétlenül fel kell cserélni uj3bb tételekkel és következtetésekkel, amelyek megfelelnek az uj -történelmi feladatoknak.... A marxizmus mindennemű dogmatizmus ellensége." Propagandamunkánkban azonban ezt gyakran figyelmen kívül hagytuk. °okszor éppen a mi utasításunkra követelték meg a propagandisták az idézetek szószerinti bemago3áftát,ahelyett, • hogy az elmélet lényegének megértésére törekedtünk volná. Jellemző példa erre a nyári propagandista