MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 27. - 1953. november 9.
1953. november 9.
Mindez megingatta a kisparaszti termelés biztonságát. Ez megmutatkozott a kisparaszti gazdaságok termelési "beruházásának nagyarányú csökkenésében, a mezőgazdasági termelés nem megfelelő alakulásában, a földfelajánlá sokban, stb. / 800 ezer hold tartalék föld. / A kisparaszti gazdaságokkal szemben folytatott politikánk egyik alapvető hibája a személyes érdekeltségről szóló lenini tanitás megsértése volt. A termelés eredményességében való személyes érdekeltség • w * • fokozása helyett állami kényszerintézkedéseket alkalmaztunk. Ez szembetűnően megmutatkozott a szabadpiacon lebonyolódó áruforgalmi kapcsolatok szükitésében és a begyüjtésre kerülő árumennyiség állandó növekedésében a parasztság egész árutermeléséhez viszonyítva. A piaci kapcsolatok körét a begyűjtés növekedésén kivül szűkítette még a szállítási, vágási és forgalmi korlátozások túlzott fenntartása. Ehhez járult az is, hogy a termelési szerződések sokszor burkolt formájú beszolgáltatássá változtak. A 15 holdon felüli gazdaságokra bevezettük a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. A város és a fdu közti gazdasági kapcsolatban egyre inkább háttérbe szoritottuk a parasztnak , mint termelőnek a szabad értékesítési lehetőséget. Ennek következtében a "UEP".-nek mint a kisárutermelő parasztgazdasággal a piaci kapcsolatok fennt artásává. megvalósított összefogás különleges politikájának a szerepe egyre szűkült. A piaci kapcso latok szükitése, ellentétbe került a személyes érdekeltség elvével, káro san hatott a mezőgazdasági termelés alakulására, s akadályozta a munkás- osztály életszínvonal ának emelését is. A szocialista ipart és -a kisárutermelő parasztgazdaság közti piaci kap csőlátók erősitését fejlődésünk jelenlegi szakaszán nemcsak akisárutermelő parasztsággal való helyes viszony követeli meg, hanem a munkásosztály életszínvonalának rendszeres emelése is.