MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 27. - 1953. november 9.

1953. november 3.

a szociális származás nem engedi meg, hogy párttagok legyenek, vagy még nem foglalkoztak velük a pártszervezetek abból a célból, hogy felvehetők legyenek a párt sokaiba. Sokan ki is lettek zárva a pártból. A Csökő Iádé gyárban pl. 15 művezető közül 6-an lettek kizárva, többen indokolatlanul. A műszakiak arányszáma Budapesten általában 3 <fo-a az összes párttagokhoz viszonyitva, az élelmiszeripar legtöbb üzemében az 1 ^rot sem é-"i el. A nagyobb üzemek közül 1955-ban csak a Dohánygyárban vettek fel egy műszakit tagjelöltnek. Az üzemek pártszervezetének a műszakiakkal való foglalkozása - annak dacára, hogy még keveset foglalkoznak velük, - fejlődést mutat. Ez lemérhető abban is, hogy azt a műszaki ellenes hangulatot, amely, a legtöbb üzemben megvolt, nagyrészb^n sikerült felszámolni. Ma már egyénenként is foglalkoznak velük, bevonják őket a verseny szervezésébe és egyéb feladatok megoldásába. A Sertésvágóhíd pártszervezete és a műszakiak többsége közötti kapcsolat javulóban van, ma már sokszor megbeszélik a felmerülő problémákat és a műszakiak is felkeresik a pártszervezetet. Ez még nincs kellően elterjedve a többi üzemben és a legtöbb helyen a pártszervezetek csak a párttag műszakiakkal foglalkoznak. Nem terjed ki a figyelmük a pártonkívüli műszakiakra, még kevésbé az üzemben újonnan bekerült értelmiségiekre. Az üzemi pártszervezetek pártbizottságai, vagy csucsvezetőségi üléseken még nem tárgyalták meg az üzemi műszaki értelmiség helyzetét és a feléjük folytatott politikai munkát. Csak egyes feladatoknál, mint részproblémával foglalkoztak ezzel, részletes terveket nem dolgoztak ki a műszakiakkal való foglalkozásra. A műszakiak politikai oktatásba való bevonása terén fejlődés tapasztalható. Igyekeznek minél több műszakit bevonni a politikai továbbképzésbe. A tavalyi oktatási évadban gyakori jelenség volt, hogy a műszakiak egy része alacsonyabb fokon tanult, ami részükre nem jelentett külö-