MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. szeptember 1.

zottság és a választaány tagjai jobban érdesednének az ott folyó munka iránt * Ezzel is lehetne e.;en a téren javítani* Földvári elvtársi A békemozgalom jellegével kapcsolatos vitai azt mutatja* hogy az elvtársak félreértik a békemozgalom jellegét, és a békomoz­galmat mint szocialista mozgalmat nézik* Igy vetődik fel* hogy kulák, munkás, paraszt, értelmiségi atb. lehet-e a békemozga­lom tagja, vagy harcosa? Megnéztem, hogy mit tanít Sztálin elv­társ* Egy helyen utal arra, hogy a demokratikus mozgalom átnő­het szocialista mozgalomba, de már egy másik helyen tagadja, mert akkor az már szocialista jellegű* A békemozgalo.inak demok­ratikus jellege van ós est látni kell* Hogy résztvehet-e benne kulák, volt horthysta tiszt? Vagy elismerjük, hogy demokratikus mozgalom és mint demokratikus mozgalomban Magyar országon is min­denki részt*ehet, aki a békét magáénak vallja. Az a kulák pedig aki nem akarja a békét és kimondja, hogy háború kell, amikor rohamra indulhat a demokrácia ellen, az a béke ellensége.is, azt le kell leplezni, mint ellenséget, mint az imperializmus nyilt ügynökét. Ugyanúgy a kulák bevonható, mint a kapitalista országokban. A K.v* határozata is éppen ezt húzza alá. Ki kell szélesíteni a békemozgalmat, de az ilyen nézetek a gyakorlatban éppen ás ellenkezőjét eredményezik, mint amit a határozat előír, ée ezért nagyon veszélyes. Amit Sztálin elvtárs orrol tanit, az ránk is vonatkozik* Mindig ugy mondják az elvtársak, hogy demok­ratikus mozgalom, de magukban mégis szocialista mozgalomra gon­dolnak és ezt hozzák előtérbe* A gyakorlatban a békemozgalom szűk Magyarországon és ez ebből a nézetből fakad* Ha mi nem tud­juk meggyőzni a kerületi vezetőket, akkor a békemozgalom Magyar­országon nem fogja átfogni a magyar nép széles rétegét* Ha béke­kisgyűlés van, meg kell ná&nl az ottlévők összetételét ée 'ha ~ megnézzük azt látjuk, hogy éppen a20k hiányoznak, akikről mOBt beszélünk; kulák, volt horthysta tisstok. felvetődött mint vi­tás kérdés az lo, h gy érdeke-e a munkásosztálynak* a pártnak a békemozgalom, segíti-e a munkásosztály harcát? Azt kell monda­nunk, hogy igen. Be nem oz a kérdés, amit hangsúlyozni kell. Ha nem lenne jő a munka.sosztálynak, a pártnak, akkor nem állna mellette* A K.V. február 2-1 határozata azt a problémát veti felt amit hangsúlyozni kell, az ami összehozza ezeket a rétege­ket és nem az ami széjjelhuzza őket* Amit Sztálin elvtárs mon­dott, az vonatkozik a Szovjetunióra is* ahol pedig már a kommu­nizmust ápitlk. Lbben látom aa alapvető kérdést. A isilegét el­fogadjuk meggyőződésből* Vagy keressük, hogy rásüssük mégis szocialista mozgalom. K i a békemozgalom vezető je? Itt is látni kell, hogy a Békevi­lágtanécs vezeti, eszmeilog befolyásolja, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és minden ország Kommunista Pártja, mórt ők fe­jelik ki a nép igazi ér ekét, tehát a béke érdekét is* Szovjetunió külkereskedelmet Ezzel kapcsolatban azt kell hang­,súlyozni, hogy a kapitalizmus erőivel le egiteni kell a szo­cializmus építését, a szocialista tábor erősítését. Az igaz, hogy a tőkések is keresnek rajta, de a szocialista tábornak I nagyobb hasznot jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom