MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. szeptember 1.

2./ Jelentéé Sztálin elvtárs M

A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban " c. müve feldőlsózásának tapasztalatairól a Vae-utcai propagandista képző tanfolyamon* Előadói Ladányi Sándor elvtárs, ^nyl elvtársi A tanfolyamon felvetődött, hogy hazánkban a békemozgalom szocialista jellegű, mert közvetlenül a szocializmus építését szolgálja. Az elvtársak elmondották, hogy a békemozgalom célul tűzte ki a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. A jelentéé ezt tagadva veti fel, és hogy köevetve járul hozzál A vita alapján az a helyes, hogy a békemozgalom közvetve és közvetlenül ia segítette hazánkban a szocializmus fejlődését pl. az a dolgoz©", aki a szocialista szektoron belül dolgozik, amikor békefelajánlást tesa, közvetlenül is segiti a szocialista szektor fejlődésit. A békemozgalom vezetőjének kérdésében a vita Borán nem tudtunk egységes álláspontra jutni. Az egyik vélemény ass volt, hogy a békemozgalom vezető szerve a Békevilágtanács, a népek békekongresszusa. A másik vélemény az volt, hogy a kommunista pártok irányítják a békemozgalmat, a Békevilágtanácsot, mint szervezeti vezetőt elismerik, de a békemozgalom vezető, irányító szerve a Kommunista Párt. A Szovjetunió külkereskedelme a tőkés országokkal, felvetődött, hogy a munkásosztálynak ad segítséget a Szovjetunió külkereskedelme, mert így a dolgozok munkához jutnak. Pl. Ha a Szovjetunió Franciaországgal kereskedelmi szerződést köt, ez azt is jelenti, hogy gyengíti az Egyesült államokat, mert szűkül a piaca az amerikai tőkéseknek. A kulák korlátozásával kapcsolatban a jelentés nem pontos. Eddig a kulákok korlátozása területén egy csomó hibát követtünk el, sokszor akadályoztuk a termelését le. Azonban a kormányprogramm megjelenése után a kuláknak a kizsákmányoló tevékenységét akadályozzuk. A vita során felmerült, hogy a kulák, ra'nt osztály és mint egyén ls résztvehet-e a békemozgalomban. Az egyik nézet az volt, hogy a békemozgalomnak demokratikus jeliege hazánkban ie érvényesül, tehát osztályra való tekintet nélkül mindenki rősstvehet. A másik nézet az volt, hogy a kulákok hazánkban nem vehetnek részt a békemozgalomban, mert a nép ellenségei, egy uj háborútól várják vissea a hatalmat, ós nem vesznek részt a békeharcban, ez imperializmus bázisai. Ami a városi kizsákaányolókat illeti ők sem vesznek részt a békemozgalomban, bdf szavakban a béke hívei, de tettekben nem harcolnak a békéért. A nemzetközi események megmagyarázása nagyon ritka, pl. a Vas utcai Iskolában mindössze egyszer volt. A 3 hónapos Iskolán is problémát okozott a sajtó olvasás. Az jellemző az előadókra, hogy hiányos a nemzetközi helyzetben való tájékoaódottságuk, e ezért nem tudták megfelelően megértetni az elvtársakkal* Olyan formában merült fel a békemozgalom kiszélesítése hazánkban, hogy azokat ls be kell vonni, akik félnek a háborútól, de nem tesznek a béke megvédéséért seramit. Az elméleti kérdések az előadóknak ls ujak voltak. A K.V.-nek volt egy 3 hetes tanfolyama, ahol Sztálin elvtárs müvét dolgozták