MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. július 21. - 1953. július 28.

1953. július 21.

A harmadik negyedévre tett vállalások 41 fontosabb üzem adatai alapján 36,58o.ooo Ft-t tesz ki amiből anyagtakarékosságra esik 7,4o2.ooo Ft. /2o.7 jé-a/ A felajánlásból a vállalások alapján előreláthatólag aug. 2o-ig 18,569.ooo Ft.-t teljesítenek, ebből anyagtakarékosság 4,ol3.ooo Pt»/21»6?fi»/ Mindezek az eredmények nem segítették megfelelően elő a harmadik negyed első dekádjának teljesítését, bár vannak olyan üzemeink, mint pl.a VSllamosgép és Kábelgyár amely lo8 #-ra teljesítette dekádtervét,vagy a Kőbányai Sörgyár 35.4 #-ra, Bp.Keksz és Ostya 33.3 #-át teljesítette a havi tervének. Azonban üzemeink többségükben elmaradtak egyes üzemeknél, mint pl. a Kőb.Vas és Acélöntődé, Fém tömegcikkmüveknél, vagy Szerszámgép javi tő V.nál az előző hónap első dekádjához viszonyítva visszaesés tapasztalható. A hibák okai elsősorban abból adódik, hogy a ker.-i PB. nem ellenőrizte eléggé, hogy a gazdasági intézkedéseket megfelelő politikai intézkedés, felvilágosító munka támassza alá, nem tudtuk eléggé megértetni pártszervezeteinkkel az uj verseny, a havi versenyformának a politikai jelentőségét, bár PB. üléseken beszámoltattunk igazgatókat és pártszervezeteket a megtett intézkedésekről. Előfordult, hogy nem reagáltunk olyan jelenségre, hogy a műszakiak nincsenek az uj versenyforma előkészítésében megfelelően informálva, pl. a Röntgen-gyár, ahol a pártszervezet és az igazgató nem tűzték napirendre vezetőségi ülésen, nem tájékoztatták a műszaki vezetőket a következő hónapok feladatiról. Vagy pl« az EKA-gyár főmérnöke a gyár igazgatójának a vállalását nem irta alá azzal az indokolással, hogy jelenlegi feltételek mellett nem látja biztosítva annak végrehajtását, Adódott továbbá abból is, hogy nem eléggé harcoltunk a pártszervezeteken belül a megelégedettség, a megnyugvás ellen: hogy a féléves tervünket teljesítettük, ill. túlteljesítettük és teljesíteni fogjuk harmadik negyedéves tervünket is. Nem használtuk ki az agitációban azokat a lehetőségeket, amelyek Nagy Imre elvtárs beszédében az országgyűlés elé terjesztett programban voltak. Nem mutattuk meg eléggé, hogy az életszínvonal emelkedésének alapfeltétele a termelési tervek ütemes és maradéktalan teljesítése, nem volt az agitáció központjában, hogy a teryteljesités és az életszínvonal emelkedése