MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 17. - 1953. február 24.
1953. február 24.
Kokas elvtárs; /XXI.ker.PB.termelési titkár/ Pártszervezeteink egy részében jé a műszaki értelmiséggel való foglalkozás. Az RM.Csőgyárban Zoltán igazgatónak éveken keresztül az volt az álláspontja, hogy itt nem lehet eredményeket elérni, öregek a gépek - beleesett a régi műszaki vezetők bűvkörébe, állandóan sirákozik. Az utóbbi időben Pásztor elvtárs• sal megbeszélik a műszaki problémákat, ennek eredményeképpen Zoltán elvtárs sokat fejlődött, birálja a régi műszaki vezetőket, és megjelöli a feladatokat* A munka jelentősen megjavult. Hasonlóan jól dolgozik az RM. Szerszámgyár, az üzemvezetők versenyeznek, kinek jobb a kiértékelése, névszerint meg tudják mondani, kik a loo$-on alul teljesitők. Ugyanebben az üzemben másik jó módszer, hogy az osztályon dolgozó műszakiakat le-küldik az üzembe, nyújtsanak segítséget az itt lévő műszakiaknak. Ezzel ellentétes a helyzet az RM.Gépgyárban és az Acélműben, ahol látszateredményekre törekszenek. Nagyon elharapódzott az a módszer, hogy nem a MEO.által átvett gépeket jelentik késznek, hanem amit összeszereltek, - még akkor is, ha az belül hiányos. Az Acélműben a dolgozók már számtalanszor felvetették, hogy a műszaki vezetők mutassák ki, hogy mennyi a teljesítményük. Szintén a Gépgyárra jellemző, hogy azt hangoztatják, akkor lesz terv, ha lesz prémium. Ha prémium nincs kitűzve, nem lehet egy műszaki találni, és a munkát is visszatartják. A hibák oka a kerületi pártbizottságtól indul ki, nem sikerült leválasztani a becsületes műszaki értelmiségtől az ellenséges elemeket. A kerületben több Kossuth-dijas műszaki vezető van, ezeket még egyszer sem hivtuk össze. író László elvtárs: A jelentés egyes megállapitásai jó képet mutatnak a Budapesti Pártbizottság határozatának végrehajtásáról. Egyetértek a fejlődéssel, azonban a pártbizottság /kerületi/ figyelmét fel kell hivni, hogy az alapvető hiba, az értelmiségellenes hangulat valóban tőlük indul ki. Hiányzik a jelentésből a gondoskodás szándéka, nem tartalmazza, mit akarnak tenni azért, hogy az értelmiség speciális kulturális, és egyéb igényeit kielégítsék. A határozat nem tér vissza a jelentésben felvetett hiányosságokra, pl. hogy nem foglalkoztak az egyetemről kikerült uj értelmiséggel, vagy azokkal, akik most járnak egyetemre T A javaslati részt ki kell egésziteni azzal, hogy fokozottabb gondot fordítanak a műszaki értelmiség igényeinek kielégítésére. A kerületi, üzemi pártbizottságok a tanulmányi idő alatt is sokkel jobban törődjenek a fiatal műszaki káderekkel. ^öböl elvtárs: A műszaki értelmiséggel való foglalkozásnál abból kell kiindulni, hogy nem szabad egységesnek venni őket, hanem személy szerint elbírálni. Egy olyan vélemény alakult ki, hogy a műszaki értelmiségnél tapasztalható a pártmunkától való félelem. Kisebb mértékben van egy politikai félelem, de nagyobb részben inkább attól félnek, hogy szakmailag nem tudnak fejlődni, mert a pártmunka elveszi az idejüket. Ezeknek az embereknek a bevonását ugy kell . megoldani, hogy inkább szakmai téren mozgósítsunk, a Párt által meghatározott feladatok végrehajtására. A Rákosi Müvekben pl. van a Műszaki Tudományos Egyesület helyi csoportja. Az itt végzett - félig-meddig tudományos - munka szin- tén társadalmi munkának számit. Általában nem foglalkoznak a pártmunkások a műszaki értelmiséggel, s«inte kerülik őket, idegenkednek tőlük, mert attól félnek - tudva azt, hogy ezek az emberek szakmai és kulturális téren általában fejlettebbek - hogy a velük való beszélgetésben alulmaradnak. A javaslati rész gyenge, ismétlése a Budapesti Pártbizottság szeptemberi határozatának. Olyan formában kell kidolgozni a határozatot, hogy az többoldalúan tartalmazza a műszaki értelmiséggel való foglalkozást. Egy-egy műszaki megbüntetésekor vigyázni kell arra, nehogy azt érezzék, hogy ez most a műszaki értelmiséget sújtja, hanem kimondottan a hibát elkövetőt.
