MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 3. - 1953. február 10.

1953. február 3.

Ennek tudható be, hogy a Rőder-mozgalom nem vált tömegmozgalommá. Sok üzemben a Párt és a szakszervezet az üzem igazgatója nem megfelelően foglalkoztak a kérdéssel. Nem kisérték figyelemmel azokat, akik vállalásokat tettek, pedig ezek sokesetben csak formálisak voltak. Elhanyagolták a beszámolók-megtartását, a mozgalom eredményeiről,a jó módszereket nem tudatosították az üzemi sajtó és faliújságon, nem népszerüsitették a jó eredményt elérő munkamódszerátadót és átvevőt. Az üzemi pártbizottságok nem látták tisztán a mozgalom állását, mivel az ellenőrzést elhanyagolták. így csak az ankét megrendezése előtt igyekeztek képet kapni arról, hogy hogy áll a mozgalom és főleg az általunk kapott szempontok alapján igyekeztek a beszámoló anyagát összeállitani". A kerületi PB, hasonlóan az üzenek hez - egy-két kerület kivételével nem foglalkoztak megfelelően a Rőder- mozgalommal. Ezt mutatja az, hogy pl: az elmúlt félévben az ipari kerületek pártbizottságai közül csak 4 /III.X. XI. XIV./ tárgyalta PB. ülésen önálló napirendi pontként a Rőder-mozgalmat, de nem foglalkozott vele a három nagyüzem pártbizottsága sem a MÁVAG, Ganz Vagon és az RM./ ahonnét a mozgalom elindult./ A megrendezett ankétok többségükben jól sikerültek» A beszámolók jók voltát , igyekeztek megfelelő képet adni a mozgalom jelenlegi állásáról. Rámutattak azokra a hibákra, amelyek fékezték a mozgalom továbbfejlődését. Az előadók felkészültségét bizonyította az is, hogy sok gyakorlati példán keresztül igyekeztek a megjelent elvtársaknak a Rőder-mozgalom eddigi eredményeit és *>a fennálló hiányosságokat bemutatni. A beszámolóknak mozgósité hatása volt, ^iami megmutatkozott abban, hogy a legtöbb helyen a felszólalók többsége konk+ rét vállalást tett a mozgalom szélesitése érdekében. Mint az egyik legjobban sikerült ankétot a XIX. kerületét kell kiemelni* Erre az ankétra meghívták Szodorai elvtársat az RM. Szerszámgyár sztahanovista esztergályosát aki elmondotta, hogya vele együtt dolgozó elvtársakat hogyan segitette módszereinek átadásával ugy, hogy 8 hónap elteltével már 241^-os teljesítményt értek el. Szodorai elvtársat versenyre hivta Rata elvtárs a Vörös Csillag Traktorgyár esztergályosa, aki egyben önkritikát gyakorolt, hogy ő 2o9$-os átlag teljesítmény mellett még idáig senkinek sem adta át munkamódszerét. Vállalta, hogy 3oo#-on felüli teljesítményt ér el és a mellet te dolgozó Kobineki elvtársnak átadja munkamódszerét, hogy a jelenlegi loo%on aluli teljesitménye rövid idő alatt llo^-ra emelkedjen és a 2.5^-os selejt je 1%-ra fog csökkenni. A 18 hozzászóló közül 15-en tettek konkrét vállalást a Rőder-mozgalom további kiszélesitése és annak sikere érdekében. g£ X. kerületben megtartott Rőder-ankéton felszólaló elvtársak élesen birálták szakszervezet munkáját, hogy bürokratikusán, csak papiron intézi a versenyt és a mozgalmakat. Nem volt a mozgalomnak irányitója pl: olyan formában sem, hogy meghatározta volna melyik üzemben milyen mozgalmat lát legfontosabbnak súlypontként kiszélesíteni. Nem igyekeztek a helyes kezdeményezéseket továbbvinni, népszerűsíteni. Pl: a Ganz Kapcsolók és Készülékek gyárában, helyes kezdeményezés indult el, " Patronálót keres" cimen nyilvánosságra hozták annak a dolgozónak a nevét, aki loo^-on alul termelt, majd hozzáirták anak a sztahanovistának a nevét, aki vállalta a patronálást. Hogy ez milyen eredménnyel járt bizonyitja, hogy a Ganz Kapcsolóban valamennyi sztahanovüa csat lakozott a Rőder- mozgalomhoz és a kezdeményezéstől számitva, amikor 7o fő volt loo$-on alatt ez a szám jelenleg 35 főre csökkent le. Ezt amódszert csak a BVK vette át, ahol hasonló jé eredményeket hozott. De nem igyekeztek ezt a módszert alkalmazni a kerület olyan üzemeiben, ahol a sztahanovistáknak csak igen kis része vesz részt a Rőder-mozgalómban. Pl: az Orion gyárban ahol 77 sztahanovista közül 22-en vesznek részt, ugyanakkor a loojS-on alul telj esi tők száma 23.5/S volt. Vagy az És^si Jármüjavitó vállalatnál, ahol 21o sztahanovistából mindössze 15 csatlakozott a mozgalomhoz. A felszólalók közül sokan foglalkoztak az ifjúság kérdésével és többen ugy foglaltak állást, hogy "kár velük foglalkozni, mert fölényesek, felületesek és nem tanulnak." Ez volt a véleménye többek között Gál Sándornak /Fémtömegcikk/ vagy Petrovics elvtársnak, aki a parafingyári kazánfűtők nevében arról beszélt, hogy " szerintük az ifik nincsenek jól nevelve és fölényes viselkedésükkel hozzájárulnak ahhoz,ho^v ne vonják be okét a komoly munkába." ORSZÁGOS LEVÉLTÁR