MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. január 27.

1953. január 27.

3 jesités politikai jelentőségét. A XIII. kerületben most beszélik meg az igazgatókkal, hogyan lehetne ezt a maguk vonalán pótolni. A pártszervezetek is lemaradtak a munkával j anuár első felében. A kommunista helytállás nem tapasztalható az elvtársaknál, nem ellenőrzik, hogy a megtett vállalás okat hogyan telj esitik a dolgozók. Alapvető hiba, hogy a versenynél az agitáció nem megy, a pártbizottságok is várakozó állés pontra helyezkednek. Különösen érezhető ez a hiányosság a pár osversenynél. Az Izzóban -pl: nem tudják, hogyan állnak a párosverseny terén. Megállapítható, hogy a pártszervezetek nem támaszkodnak a szakszervezetre, re m kapcsolják össze ezt a kérdést a többi munkájukkal. Ezért fel kellene hivni a kerületi pártbizottságok titkárainak figyelmét, hogy az agitáción keresztül segitsenek ennek megoldásában. Hidas, elvtárs: Szabó elvtárs beszámolója azt mutatja, hogy a verseny terén rosszul állunk Ez két okból adódik: 1/ a vállalások nem teljesítéséből, 2./ a résztvevők nem kielégitő számából. 4 hétre a szervezés után Budapest üzemei 69-7o$ban teljesítették tervüket, akkor amikor általában 85$ körül szokott lenni. Elsősorban nem is a résztvevők száma a kevés, mert a szakszervezet és a pártszervezet foglalkozott ezzel a kérdéssel. Baj az, hogy azoknak a száma kevés, akik konkrét felajánlót tennének. Véleményem szerint a hiba onnan adódik, hogy a párt, szakszervezet, műszaki vezetők a verseny szervezését kiengedték a kezükből. Ugy látszik az elvtársaknál az az általános szólam járja, hogy nincs anyag, s azért nem lehet a tervet teljesíteni. Ha jobban megnézzük látjuk, hogy sem a versenyzők száma, sem a tervtelj esités nincs arányban az anyagellátásukkal. Kevés az olyan üzem,ahol komoly anyaghiány van. A Lőrinci Hengermű másfél hónapja emlegeti, hogy leáll, mert nem tudják az anyagot biztosítani, ennek ellenére mégis 2 nap nem teljesítették napi teljesítményüket ebben a hónapban. Ekkor is 965S— ban, a többi napokon pedig I06 - 12o$-ban. Ezzel szemben az RM. Kohászat, Elektró-kemence egy nap sem teljesítették tervüket, pedig meg volt a feltétel hozzá. Vagy a Dej Hajógyár, ahol a második dekádot 8?í-ban teljesítették. Anyaghiányai sem indokolhatják a lemaradást, mert 3 hónapon keresztül olyan hajón dolgoztak, amit még a múlt évben kellett volna elkészíteni ök és ehhez az anyag biztosítva volt. Mező elvtárs felvetette a túlórázás kérdését. Erre is fel kell hivni a párttitkárok figyelmét, mint egy igen lényeges hibára. A Minisztertanács és a SZOT határ ozata lehetővé tette, havonta egy-egy dolgozó részére a 8 óra túlórázás igénybevételét, sőt ezen felül még 4 órát biztositott. A Tervhivatal szintén hallgatólagosan engedélyezte a negyedévre biztositott túlóra 15-2o$-ban való felhasználását január hóra. Itt ugy látszik az a veszély áll fenn, hogy a túlóra keretet januárban akarják kimeríteni gondolván az igazgatók, hogy igy kész tények elé állitják az állami szerveket. A túlórák engedélyezésének tehát nem kell helytadni, sőt ahol meg lehet fogni és be lehet bizonyitani ennek helytelenségét, felelősségre kell vonni az igazgatókat. Általában a pártbizottságoknak erősebben kell fogni a párttitkárokat, ÜB és szakszervezeti bizottsáiokat, igazgatókat, hogy a január 13-i PB. • határozatok értelmében a felajánlások tételét gyorsítsák meg. Ma a helyzet azt mutatja, hogy nem hajtották végre a PB. határozatát. Ezért figyelmeztetésképen szükséges egypár helyen az igazgató, párttitkár felelősségre