MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. január 6. - 1953. január 20.
1953. január 20.
elvi megállapításokat jegyezték meg, számadatokat, konkrét tényeket alig dolgoztak fel. Helyenként teljesen átcsúsztak a mi belső helyzetünk megtárgyalására, más esetben a Szovjetunióbeli eredmények és hibák elmondása után ragasztották hozzá a mi kérdéseinket. Ezidő alatt hangzott el Rákosi / elvtárs parlamenti beszéde és ezt se a propagandisták, se a hallgatók nem dolgozták fel eléggé, nem kapcsolták össze a tanult anyaggal. Téves nézetek is felmerültek. Több helyen felvetették, hogy ha ilyen hibák vannak a Szovjetunióban is, akkor nálunk nem is olyan rossz a helyzet. Néhány helyen arról beszéltek, hogy nálunk még nem érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye,nem történtek olyan árleszállítások mint Szovjetunióban, sőt egyes ellátási cikkeknél nehézségekkel küzdünk. ^ovjetunio uj 5 éves terve. Az anyag megtárgyalásánál a kommunizmusba való átmenet három előfeltételéből indultak ki. Beszéltek a termelőeszközök termelése növelésének fontosságáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról, a mezőgazdasági tulajdonviszonyok továbbfejlődésének szükségességéről és a nép kulturális színvonala emelkedéséről. Nagy hatást tettek az elvtársakra az elért eredmények és a terv előirányzott számadatai, az életszínvonal emelkedést jelölő számok, a szovjet dolgozók egyre javuló lakásviszonyai, élelmiszer ellátottsága, g^ámos kérdésben komoly vita alakult ki afoglalkozásokon. Nem értotték hogyan alakul át a kolhoztulajdon össznépi tulajdonná, miként váltja fel az áruforgalmat a termékcsere. Több helyen ugy foglaltak állást, hogy a kolhoztulajdont államosítják. Az RM-ben ez ugy merült fel, hogy igy majd mindenki proletárrá válik és egyenlő lesz. /A propagandista tisztázta./Nehezen értették meg az elvtársak, hogy miért lassúbb most az ipar fejlesztés üteme, mint az előző ötéves tervben. Sok helyen vitáztak azon is, hogy miért emelkedik a parasztság életszínvonala nagyobb százalékban, mint a munkásoké Ezeket a kérdéseket legtöbbször maga a kollektíva a vita során tisztázta. Egyes kérdéseket csak elméleti tanácsadók sogitségével sikerült tisztázniok a propagandistáknak, pl 0 mennyiben más a pénz szerepe a Szovjetunióban, mint más országokban, mit jelent a rubel aranyalapra helyezése, miért kell
