MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. november 25. - 1952. december 2.

1952. november 25.

Mandik Béla elvtárs /iX.ker.PB.szervezőtitkára/ A kerületben az a tapasztalat, hogy a Szervező Bizottság határozata a titkárokig lement, a pártcsoportbizalmiakig nem. Ebből adódott a rengeteg kartonelrontás, helytelen kiállitás. Nagyon sok esetben nem ellenőrizték le azokat az adatokat, amelyek rákerültek az összeiró lapra. Volt olyan alapszerv, ahol ötször, hatszor vissza kellett adni. Mikor a Budapesti Pártbizottságtól megkaptuk, hogy azok az alapszervezetek, akik 2-3 taggal nem tudnak elszámolni, jegyzőkönyvbe fektessék le, hogy egy bizonyos határidőre ezeket előkerítik, ugy néz ki, hogy az alapszervezetek ezt befejezettnek tekintik. Addig harcoltak minden egyes tagért, most, hogy a jegyzőkönyvet elkészítették, azt hiszik a többi nem az ő dolguk. A politikai munkának is bizonyos lanyhulása következett be, amin még nem £ tudtunk javítani. Előfordulnak olyan esetek - s ebből adódik a 3o hiány pl. hogy az egyik elvtársnő 195o.-es átjelentővel jelentkezett mondván azt, hogy 195o.-ben az átjelentőt elveszítette, most megtalálta. Mint ez a példa is mutatja, van egy rosszul értelmezett ragaszkodás a tagsági könyvhöz, különféle helytelen, csalafinta módon próbálják az elhanyagolt tagságot rendezni. Biró László elvtárs: több A multhéten a Budapesti Pártbizottság előtt volt kizárási ügy azzal az in4} doklással, hogy az illető nem akar párttag lenni. Megnéztük, hogy a Kőbányai Zománcban ez hogy néz ki', A 6 kizárási javaslatnál az egyik ezév januárjában, másik elmúlt év októberében távozott el az üzemből. Érthetetlen, hogy 1 éven keresztül ezek ügyével senki nem foglalkozott, csak most került a Budapesti Pártbizottság elé. A 6 közül két személlyel sikerült beszélnünk. Az egyik - Balogh György - kijelentette, hogy tényleg nem akar párttag lenni, mert beteges. Kitűnt, hogy valamelyik vallási szektának a tagja, 2-3 emberArel együtt az üzemben terjesztik az ellenséges rémhíreket, az ellenséges ^agitációt. A javaslat meg csak arról tájékoztat bennünket, hogy az illető nem akar párttag lenni. A másik emberről a pártbizalmi - aki mint munkatársa régebben ismeri - elmondja, hogy rendes ember, munkáját jól végzi, bárki fordul hozzá, szívesen segit neki. Ez az ember 1945.óta párttag, 52o.-ft keresete van /havi/ 2oo.ft békekölcsönt jegyzett, van egy beteg felesége és egy iskolás fia. 195o.-ben elvesztette tagsági könyvét, az alapszervezettől kapott egy papirt, amire a bélyeget ragasztotta. 1951.-ben beteg lett, ezalatt az idő alatt nem (^fizetett tagsági dijat. Mikor visszakerült az üzembe, azt mondták neki, hogy már csak tagjelöltnek jelentkezhet, adja be újra a kérvényét. Az elvtárs azt felelte, ha ő nem pótolhatja az elmaradt tagsági dijat, akkor ő tagjelölt nem akar lenni. Ez az eset azt mutatja, hogy egyes ügyek milyen bürokratikusán vannak kezelve. Javaslom, hogy szaporítsuk a szurópróbákat, ugyanakkor nézzük meg alaposabban, mi az oka annak, hogy a Kőbányai Zománcban miért nem akar egyszerre 6 ember párttag lenni. Pöldvári elvtárs: Javasolom, hogy a Pártbizottság a jelentést néhány módosítással fogadja el. Az értékelő résznél - az eredmények között - meg lehet állapítani azt is, hogy a tagsági könyvcserével némileg tisztult és erősödött a párt, mivel számos olyan pártba nem való elemet sikerült kiszorítani, akiket lopás, sikkasztás miatt elitéltek, vagy letartóztatásban vannak. A hibák okaival kapcsolatban ki kell egészíteni az értékelő részt azzal, hogy a Párt és Tömegszervezetek Osztálya a felvetett hibákból nem eléggé vonta le a megfelelő következtetéseket. A tagsági könyvcsere megmutatta a pártokmányok lebecsülését, a pártokmányok jelentőségének meg nem értését. Sok helyen csak adminisztratív feladatnak tekintették, rábízták a nyilvántartóra, nem oktatták ki az alapszervezeti vezetőket és nem volt megfelelő az ellenőrzés. Általában nem tekintették rendkívül' fontos politikai feladatnak ezt az egész munkát.