MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. szeptember 2.
1952. szeptember 2.
4./ Javaslat a tagkönyvcsere szervezeti és politikai lebonyolítás ára. 1 Előadó; Ács elvtárs. Á jelentés első része foglalkozik azzal, hogy a politikai végrehajtást hogyan tudatosítsuk, milyen szempontokra hívjuk fel a pártszervezetek figyelmét. Ha rámutatunk mit jelent párttagnak lenni, emellett arról is kell beszélni, milyen kötelezettséget jelent a párttagság és ezt a pártbizalmiak magyarázzák meg. Nem eléggé hozza ki a jelentés, hogy a kétszeri beszélgetés során tudatosítsák az átjelentkezés fontosságát. Építőiparral kapcsolatban a Központi Vezetőség álláspontja, hogy az építőipari párttagokat a területi pártszervezetek tartsák nyilván. Nálunk a nyilvántartás a trösztöknél van, itt tartják nyilván a vidéken dolgozókat is. Véleményünk szerint ne a kerület tartsa nyilván ezeket a párttagokat, hanem adjuk át a vállalati pártszervezetnek. Javasoljuk a tagkönyvek ünnepélyes kiosztását, ugy gondoljuk, hogy 25-3o legjobban dolgozó párttagnak adják ki ünnepélyesen, a többieknek pedig a taggyűlés után. Probléma a tagsági könyvek aláírása az V. kerületben, ahol naponta 5-6 órát kellene aláírással eltölteni. Biszku elvtárs: /X.,PB. titkára/ Kerületi viszonylatban folyik a tagsági könyvek rendezése, ennek során különböző ügyek kerülnek felszínre. Nagyon sok kizárási javaslat kerül be a kerületi pártbizottsághoz a Kőbányai Textilből, ahol olyan esetek vannak, hogy 1949-től nem fizet az illető tagdijat, vagy visszaadta a tagsági könyvét azzal, hogy nem akar párttag lenni. Ezeknek az ügyeknek egyrésze egyik titkárról a másikra szált. A pártbizottság olyan határozatot hozott, hogy a Kőbányai Textil eddigi titkárait felelősségre vonja ezekért a mulasztásokért. A fegyelmi ügyek száma 100-al megnőtt, akik elmaradtak a tagdíjfizetéssel, vagy nem tudták magukat átjelenteni, visszaadták tagsági könyvüket stb. ezek száma eléri a 300-at. Minden pártszervezetben folyik a tagkönyv-rendezés, különböző kérdések kerülnek felszínre pl. baj van a tagdíjfizetésnél a progresszivitással. Elég széles az a réteg az üzemekben, akik jól keresnek és kevés tagdijat fizetnek. Probléma van az átjelentóssel, vannak akikről nem tudják hová távozott, hol lakik és nem egy esetben a lakásbejelentőn keresztül próbálják elérni. Nincs probléma ezen a téren azoknál a szervezeteknél, ahol ki vagy belépés esetén addig nem adják ki a dolgait, amig nem jelentkezett a pártirodán. Rózsásné elvtárs; /XXI.,PB. Nyilvántartásvezetője/ Kerületünkben az összes alapszervezetnél folyik az ellenőrzés munkája. A Posztógyárban az történt, hogyha nyilvántartásvezetőt más munkára osztották be és igy a tagsági könyvek ellenőrzésével nem foglalkozott. Bírálatunk folyamán már igyekeztek javítani ezen. A vizsgálat eredményéről minden alapszervezettől írásbeli jelentést kérünk. Ez a vizsgálat sok olyan hibát hoz felszínre, amiről eddig nem volt tudomásunk. Pl. sokan elvesztették könyvüket és nem jelentették az alapszervezet vezetőségének és van olyan akiről most derült ki, hogy egy éve nem fizet tagdijat. Ugy látom, hogy a tagsági könyvek ellenőrzésével a hiányosságok nagy részét kiderítjük és rendezni tudjuk a kerületi nyilvántartást. Mező elvtárs: A bevezetőben szerintem sokkal konkrétabban meg kell magyarázni, hogy mit jelent párttagnak lenni. Többet kell foglalkozni a párttagság kötelességeivel, harcos kiállást, a tagdíjfizetést, a párt munkájában való aktív részvételt konkrétabban felvetni. Ez hiányzik, túlságosan szervezeti vonalra vai tolva. A bevezetőben, valamint a 3. oldalon arról van szó, hogy azokat a tagokat, tagjelölteket kell összeírni, akik az alapszervezethez tartoznak és nyilvántartásba vannak véve. Mi lesz azokkal, akik nem szerepelnek a nyilvántartásban? Módot kell találni arra, hogy ezeket is íjrilvántartásba lehessen venni. 4. oldalon az első mondatot módosítani kell:'Az eltávozott tagok összeirólapjára rá kell vezetni, hogy mikor és hova távozott, - az összeírás után eltávozottak tagsági könyvét az összeiró pártszervezet