MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. július 29.

1952. július 29.

vagy amit két szám között mondanak politikai tartalommal akarjuk megtölteni. Az"Uncle Sam" figurájának semmi nevelő hatása nincs, egy lomtárhói előhúzott poros figura. Ugyanez a helyzet a kulák figurájával; érthetetlenül odakerül a három hohoc közé egy kulák figura, akit leöntöznek. Ennek nincs nevelő hatása. Még egy másik szempont: a Szovjetunió iránti szeretetet ugy akarják elmélyiteni, hogy közbe iktatnak egy orosz és egy gruz táncot, az egyébként sem nagyon tehetséges táncosok viszont nem tudnak orosz táncot táncolni.Erdei elvtársnak igaza van, hogy régi magyar táncokat kellene feleleveníteni. Mechanikus kódja a népszerűsítésnek a táncszámok bemutatása. Ahogy a jelentés feltárja, a legnagyobb probléma az irók problémája. Megfelelő darabokat kell, hogy Írjanak. Helyesnek tartom, ahogy a jelentés ezt a kérdést felveti. Helyes volna bemutatni a Budapesti Pártbizottságnak az őszi műsor programmot, hogy lássuk milyen darabokat akarnák előadni. Marián elvtárs: Megnéztem a cirkusz műsorát. Valóban csak a bohóc számokba, vagy a strófaéneklésbe lehet politikát belevinni. A látottak azt bizonyítják, hogy a cirkuszban burzsoá romboló munka folyik, ami ha számba vesszük, hogy évente 600.000 ember látogatja a cirkuszt, nagyon veszélyes. Alfonzé számai különösen károsak. Az igazgató arra hivatkozik, hogy a Népművelési Minisztériumnak nincs a műsor ellen semmi kifogása és adjunk neki kádereket és akkor jobb munkát fog produkálni. A jelentés általában csak a pozitívumokat veti fel. Szűcs elvtárs: Azt hiszem nem helyes az az álláspont, hogy a cirkuszban csak a próza foglalkozhatik politikával. A Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban voltam cirkuszban és ehhez mértem a budapesti cirkusz szinvonalat. A Szovjetunióban magában a produkcióban nagyon komoly politikum van. Még az állatszámokba is tudnak politikumot vinni. Berlinben is - véleményem szerint - sokkal előbbre járnak, mint mi. A cirkusz számok nálunk durvák, lemaradották és az appolitikus rétegekre támaszkodnak, durva drasztikus dolgokat hoznak ki, nagyon kevés az 0lyan törekvés, ami pozitívnak értékelhető, nem a budapesti munkásságra, a haladó rétggre támaszkodnak. Biró László elvtárs: Nagyon ^ó* hogy idekerült ez az anyag. Alapvető problémákat vet fel, a könnyű műfajt összetévesztik az igénytelenséggel. A varieték, cirkuszok szerepe, hogy könnyű műfajon keresztül neveljenek. A nevelés szempontjából nem az a kérdés, hogy Shakespeare, vagy nem, hanem hogy az egyes politikai mondanivalót hogyan tudja ügyesen elhelyezni és mozgósítani az időszerű feladatokra. Mozgósítani viszont nem mozgósít és itt is mutatkozik az igénytelenség. Előadnak egy darabot, ami nevettet és néha egy-egy szereplő szaval egy demokratikus mondatot és azt hiszik, hogy ezzel minden rendben van. De hogy az irók elevenítsenek, ábrázoljanak és egyes jeleneteken keresztül mutassák be az eredményeket és közben ki lehet figurázni az ellenséget, ezt eddig nem értük el. Tőlünk indul ki a hiba, nem vagyunk elég igényesek. Az artista számok is azelőtt sokkal jobbak voltak, ami arra vall, hogy a mai közönséget kissé lebecsülik. A szöveges számok minden kritikán aluliak. Az elvtársak nem vetik fel, hogy a Népvarietében ugyanaz a szereplő 5-6 előadást egymás után ledarál olyan körülmények között, ahol lehetetlen művészi produkciót adni. Liheg, rögtönöz, nem forog a nyelve és természetes, hogy amit ad, nem művészi. Meg kell nézni azonbah, hogy kik vezetnek itt ténylegesen és kik formálisan.