MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. május 6. - 1952. május 27.
1952. május 13.
Az üzeníben lévő nagy fluktuációért is az üzem vezetés a felelős, mert nem foglalkoznak megfelelően az átképzősőkkel, átképzés után nem segitik őket. Ezen a téren hittat követett el a pártszervezet és a szakszervezet is, nem tudták politikai munkával elérni, hogy ftg áÉkájp-sfiaiSk nazad4aaaJt az ü-. jjejBhe**--- Fokozottabban figyelmet kell fordítani arra, hogy az átképzősök nagyobb tudást érjenek el, hogy jó szakmunkásokká váljanak. Meg kell szervezni a'szakmunkás utánpótlás biztosítását. Ezen a téren mind két üzemben hiba történt, annak dacára, hogy a Budapesti Pártbizottság már nem egy esetben felhivta a figyelmet erre a jelenségre.Sok a teendő még a munkafegyelem terén is, a pártszervezet politikai munkával adjon segitséget. A tervteljesitésnél nem csak a számszerüséget, hanem a minőséget is figyelembe kell ven ni. Ács elvtárs. Az átképzősőkkel kapcsolatban az a helyzet, hogy 6 hónap után megkövetelik, hogy az átképzős önállóan, jól dolgozzon, de hiányosan tanítják meg őket és utána sem adják meg a segitséget. A pártszervezetek még mindig nem ellen őrzik eléggé a vállalat termelését, az igazgató munkáját. Amikor a párttitkár arra hivatkozik, hogy nem áll rendelkezésére adat, hogy hol van hiba az üzemben, az azt mutatja, hogy nem kielégítő a pártszervezet és az igazgató együttműködése. Atx G 3 i k es z né e 1 v ár s. W Több esetben találkozunk olyan jelenséggel, hogy az igazgatók belenyugodnak abba, hogy nem teljesitik a tervet. Megnyugtatóul felelik, hogy igaz, az egész tervet nem teljesítjük, de az árutervet igen. Tapasztalható az, hogy nem támaszkodnak az üzem dolgozóira, nem mozgósitják a dolgozókat pl. a tervszerűség betartására, a terv teljesítésére. Ugyan ez a helyzet az exporttal kapcsolatban is, kikapcsolják a dolgozók lelkesed -sét, kezdeményezését. Az átképzősök több esetben felvetik, hogy nem kapnak elég segitséget, de az üzemek nem oldják meg a velük való foglalkozás kérdését. Hidas elvtárs. A hozzászólásokból megállapítható, hogy az igazgató elvtársak nem következetesek és feltételezhető, hogy a munkában is megmutatkozik ez. Egyrészről panaszkodnak, hogy nincs anyag, másrészről felvetik, hogy sok a selejt. Ha azonban kevesebb selejt lenne nem volna annyi anyagproblémájuk sem. Felvetették, hogy szük a kapacitás a forgácsolónál, ez mellett beszéltek arról, hogy baj van a munkafegyelemmel. Ugyan akkor megállapítható, hogy az üzembex 605&-OS a gépkihasználás, nagy a fluktuáció, szervezetlenség van. Világos ha ezekközül a-problémák közül csak egyet legalább megtudnak oldani, ez már maga nagymértékben javitaná a szükkeresztmetszetet. Az elvtársak nem veszik észre, hogy az egyik kérdés a másikat hogyan segiti el ő^.Hogy envj2.yi h^ányo^áiT v^n-^pg °^°kben az üze.mekhen..a:nnaL, l ,fig a«»^« v .Ja*»fl¥ Bga l „a ,aaj ^já-fc üzemükön bel ül keresik a hibát , hp^am-Víj iső t áTiva^-fikbe-n. Ennek az a... WSVgSgSS^ és nem^pTi, Tnygy^fl „se^i Ji e¥ anibák ki j a vi tás án. A hibáiéról ugy beszélnek, mint ha nem is a saját r íTzemükről lenne szó, hanem csak kivül állók lennének és felsorolnák a hiányosságokat. A másokban való hiba keresés oda vezet, hogy az igazgatók bele nyugodnak a terv nem teljsitésébe. Az elvtársak először a saját üzeműkben nézzenek széjjel, persze ez nem jelenti azt, hogy ha problémák vannak, ne vessék fel. Nagyobb gondot • kell forditaniuk arra, hogy a belső hibákat kiküszöböljék és javaslom, hogy állapítsa meg a pártbizottság, hogy a meglévő hiányosságoknak ez az oka. A hibák másik oka, hogy^aZLj SlVt ársi ak nem tára.'. szk 0dnak eléggé a tömegekre. Ritkán tapasztaljuk ""azt, hogyir"pl^^ ha problémájuk van akkor az üzem dolgozóira támaszkodnak, mozgósitják őket azok megoldására. "Felhívjuk az elvtársak figyelmét a selejt és az export kérdésére.Nekünk^, ezekre nagyon fel kell figyelni. A 12$' sei ej| annyit jelent,"""hogy minden loo darabból 12 darab rossz. Akkor~a.mi'kor munkaerő gondunk van minden selejt
