MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. december 4. - 1951. december 28.

1951. december 28.

3./ Jelentés az Épitőipari Dolgozók Szakszervezete budapesti bizottságának munkájáról. Előadó': Kustra Sándor elvtárs. Kustra elvtára: /kiégészités/ A jelentés 6 hete készült el, igy a számok megváltoztak. Az üzemek létszá4 ma 272 helyett 292, a dolgozók létszáma már 120.000. Az üzemekben 180 függetlenitett funkcionárius van, ebből január 1-ével 37 le lesz épitve. Versennyel kapcsolatban: havi versenyvállalásokat vezettünk be 3 munkahelyen. Kiépitettük az instruktori hálózatot, egy-egy szakmát szakmai intéző-bizottságok fognak össze. Az ü.b.titkárok részére szakosított értekezleteket tartunk. A Budapesti Bizottság január lével önálló gazdasági egység lesz, a hozzánk tartozó ü.b.titkárok fizetését is mi fogjuk folyósítani, továbbá az üdültetés, a kulturotthonok, kádernyilvántartás stb. is a mi hatáskörünkbe fog tartozni. Petrák elvtárs: /K.V. Agit.Prop.Osztály/ A jelentésből nem tűnik ki konkrétan, hogy milyen fejlődés mutatkozik a területi bizottság munkájában. Javasolom, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok részére tanfolyamot inditsanak a műszaki kérdések elsajátít ására, amenynyiben még nincs ilyen. Nagy Mária elvtárs: A budapesti bizottság bár rövid múltra tekinthet vissza, ért el eredményeket< £ Az üzemi bizottságokat átfogják és irányitani tudják. A jelentésben egy kicsit megfoghatatlan a budapesti bizottság munkája, nem elég konkrét, általánosan veti fel a kérdéseket. Munkafegyelem, munkaverseny kérdésében nehéz megtalálni, hogy milyen eredményeket értek el egyéves fennállásuk óta. A jelentés az 1949-es határozatból indul ki, pedig a Szervező Bizottságnak ebben az évben is volt egy határozata a MÉMOSz központi bizottságának munkájáról, amit az elvtársaknak is követni kellene. A jelentésnek ki kellene térni arra, hogy ennek a határozatnak nyomán milyen fejlődést értek el, mennyit tudtak végrehajtani a határozatból, és egyben kiderült volna, hogy most milyen feladatok állnak az elvtársak előtt, amihez a Budapesti Pártbizottságnak segitséget kell nyújtani. Javasolom, hogy a Budapesti Bizottság a BPB. Termelési és Párt és Tömegszervezetek Osztályával közösen a beterjesztett javaslatokat dolgozzák át és határozzák meg, hogy mi legyen a BPB. konkrét tennivalója, hogy segitséget tudjunk adni az elvtársaknak. Itt gondolok a szakszervezeti demokrácia, a munkafegyelem kérdésére. Igy átdolgozva a határozatot esetleg a budapesti nagyobb építkezések titkáraival is meg lehetne tár0 gyalni. Ács elvtárs: Egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik felvetették, hogy a jelentés egy kicsit általános. Tudjuk, hogy az elvtársak lelkiismeretesen dolgoznak és vannak komoly eredmények a munka során. A jelentésben nem lehet látni az eredményeket. Hiányosság, hogy az épitkezések párttitkárai gyenge képzettségűek politikailag, nem képesek a bizalmiakat jól kézbetartani. Munkájuk nem céltudatos, nem nevelik a dolgozókat, sokszor maguk sem példamutatÓak. Ezt nem hozza ki a jelentés. A másik, hogy nem kielégitő a kapcsolat a kerületi pártbiaottSágokkal. Nem fektetnek elég súlyt a pártépitésre és a kerületi pártbizottságok sem foglalkoznak megfelelően velük. A szállás-agitációban résztvesznek az aktivák, a szakszervezeti bizalmiak munkája elsikkad, nem eléggé hangosak. Ezeket a nehézségeket sem veti fel a jelentés. A rossz kapcsolatot mutatja az is, hogy 3 és 5 hónapos pártiskolákra nehezen kapunk javaslatokat. A kerületek elhanyagolják az épitőipar területét és az elvtársak nem harcolnak azért, hogy minél több épitőipari elvtárs kerüljön pártiskolára. Ezen feltétlenül javítani kell. Sűhajda elvtárs: /BPB. Párt és Tömegszervezetek Osztálya./ Nagy elvtárenő felvetette, hogy a jelentésnek az 1951 évi határozatból kellett volna kiindulni. A javaslatot ennek alapján készítettük el. Felvetettük az elvtársak felé, hogy nem elég konkrét a j elentés, ez abból adódik,