MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. október 2. - 1951. október 16.

1951. október 2.

dés, hogy a munkások tudjanak róla és azt a módszert, amit Osikeszné elvtárs felvetett - Tatabánya IX.-es akna példáját - meg lehet valósítani a budapesti üzemekben is és erre fel kell hivni az elvtársak figyelmét. Fontos az egész versenyperiódusban, hogy hogyan kezdik meg ezt a munkát, hogy az újságból olvassák-e a dolgozók, vagy egyénileg beszélik meg velük a kérdéseket. Javasolom, hogy az előterjesztést - a kiegészítéssel együtt fogadjuk el azzal, hogy az elvtársak átdolgozzák az elvtársak és általam elmondott szempontok szerint. Határozat: Pártbizottság az előterjesztést alapjában véve elfogadja és megbízza Hörömpöly elvtársat, hogy az ülésen elhangzott szempontok figyelembevételével azt dolgozza át. Felelős: Hörömpöly elvtárs. Határidő: október 3. 4./ Jelentés a Magyar Szabadságharcos Szövetség Budapesti Szervezetének munkájáról. Előadó: Szabadi elvtárs. Zsótér elvtárs: /

Országos SZHSZ/ Az első kerdes, amit a jelentés felvet, hogy az Országos Központ nem biztosítja a budapesti SZHSZ részére tervének megfelelően a fegyvereket. Ennek az az oka, hogy a Fegyvergyártól sem kapunk olyan mennyiségben kispuskákat, mint ahogy kellene. Szerintem anyaghiány sincs. Fő hiba a budapesti bizottságnál, hogy a kerületi és nagyüzemi bizottságokkal nincs kapcsolata, nem ad megfelelő irányitást munkájukhoz. Másik hiba az instruktori munka gyengesége. A Bp.-i bizottság behozta a XXII. kerület volt titkárát Péterffy elvtársat annak dacára, hogy a kerületben rosszul dolgozott. Ilyen elvtársakkal nem javitsuk meg a munkát, mert a kerületet instruálva leadják a feladatokat, de nem adnak módszerbeli segítséget a titkároknak. Ez megmutatkozott a Ganz Hajóban is. Az instruktor elvtársak általában a postás szerepét töltötték be és hiába vetettük mindezt fel, még ma sem tudtak rajta segiteni. Budapesti viszonylatban az SZHSZ munka javulást mutat, de a nagyüzemekben megállt, sőt visszaesett, aminek okát nem tudjuk megtalálni. Decaifcralizálást nem tudjuk megoldani a nagyüzemekben, mert kevés a taglétszámc^ssS^S Választott szervek kérdése. A Kongresszus határozata kimondta, hogy el kell késziteni az alapszabályt, ami jelenleg a Párt előtt van jóváhagyás végett. Ebben le van fektetve, hogy a kerületi, üzemi és a bp.-i bizottság is választott szervek lesznek. A másik ilyen fontos hiba, hogy az Országos Központra szóló Szervező Bizottság 1950 május 15-i határozatát későn hajtottuk végre a bizottságon belüli pártszervezet felfrissítését, mely el volt sorvasztva. Ez megmutatkozott a bp.-i bizottságnál is és a pártszerü életet egyszerűen nem tudták megteremteni. Alapsservezetekben már megunták a sok ülésezést, értekezletet. Általában ugy néz ki, hogy egyik héten titkári értekezlet, 3-4 nap múlva alapszervi titkári értekezlet, majd rövid idő múlva újra titkári értekezlet van. A kiadott feladatokat nem tudják ellenőrizni. A bp.-i és kerületi bizottságok közötti ellentét oka az is, hogy egyik-másik instruktor elpalástolja tudatlanságát, erőszakos hibakereséseket csinálnak, amit találnak is bőven. ITem hozzák fel az eredményeket, nem lelkesitik a titkárokat, ledorongolják a bizottságok tagjait. Ennek következtében az az álláspont alakul ki, hogy minek dolgozzanak 8oo forintért, mikor az üzemben megkeresik az ezret is. Fő kérdés, hogy a pártbizottságok fokozottabban segítsék a szövetségek munkáját és az alapszervezetek is foglalkozzanak vele. Köböl .elvtárs: A Szabadságharcos Szövetség egy tömegszervezet nálunk. Van egy hiba, hogy