MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. július 3. - 1951. július 17.
1951. július 10.
Ez azt is mutatja,hogy 22 #-os, lemorzsolódást terveztek meg, ami-abból,hogy a tanulás felte leiéit nem biztosították eléggé szükséges könyvekről és egyéb segédeszközökről időben nem gondoskodtak,- indokoltnak is látszik. Az Építőipari Minisztérium üzemeiben a következő évi szakmunkás utánpótlás nincs biztositva.A Min. nem foglalkozott a kérdéssel kellőképpen és a tervezett átképzős létszám-snak mindössze 60 $-át telj esitették.A lemorzsolódást figyelembevéve év végéig ez az arányszáma még Csökkenést mutathat. A Könnyüip.Min-nál még rosszabb a helyzet, tekinve,hogy a szakmunkás utánpótlásról egyáltalán nem gondoskodtak,átképzősöket nem terveztek be,igy a szakmunkásképzés teljesen ösztönösen folyik. A textilipari vonatkozásban ugy akarják megoldani ezt a kérdést,hogy a gyárkapukban jelentkező munkáséftt 6-8 hetes tanítás után, mint betanított munkásokat foglalkoztatják.Ez azzal a veszéllyel jár,hogy a jöbőben szükséges közép és alsó kádereket a szak unkás hiány miatt nem fogják tudni biztosítani.A könnyűipar egyéb területein /íyomda,papir, bőripar, stb./ a tervezés hiánya nem jelent sem nehézséget, sem kiesést, mert ezeken a területeken munkaerő felesleg mutatkozik,amit a nehéziparba csoportosítanak át.Az átképzősök időtartalma általában 6 hónap.Ezalatt 1<300 gyakorlati és 220-elméleti órát kapnak az átképzettek.Az elméleti órák megoszlása: 190 műszaki és 30 politikai óra.Itt ^ita'tko :ő tapasztalat,hogy az elméleti .órák látogatottsága sok helyen alacsony, ami elsősorban a vállalati szervek hibás munkáját tükrözi.A minisztériumok menetközben gyakorolnak ugyan ellenőrzést, de ez nem minden esetben operatív jellegű, hanem jelentéskérésben merül ki. A vállalatvezetőknek a szakmunkás utánpótlásra irányuló munkájukat az általánosan megnyilvánuló szűk látókör gátolja.Ea abban jut kifejezésre,hogy nem az okti.tásra megfelelő szakmunka sokai/ irányítják át,ebbe a munkakör be. Nem veszik fel eléggé a harcot - főleg az üzemvezetők részéről megnyilvánuló olyan hangok ellen,hogy a jó szakmunkások oktatónak való eldiszponálása a • programm teljesítésének rovására megy. Nem vetették fel vállalatvezetőink elég élesen,és igy nem is találhattak megfelelő megoldást arra,hogy az M.T H. és az üzemi oktatók bérezésénél mutatkozó : bérfeszültséget, ami coa havi 200-Pt. eltérésben juv kifejezésre- az