MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. október 6. - 1950. október 20.

1950. október 6.

A főváros 1951. évi költségvetésének ismertetése. A főváros 1951. évi költségvetése az első fővárosi költségvetés

. amelynek összeállítási módjamegközelíti á Szovjetunió szocialista államának költségvetési szerkesztését"

u A költségvetés részletes összeállítását megelőzte az a népgazdasági tanácsi határozat, amely megállapította szokat a kiadási kereteket, amelyeket nemzetgazdaságunk az ötóvts terv második évében. 1951-ben az államigazgátas egyes részeinek biztosítani tud. A főváros a részére megállapított kiadási keretek ismeretében a költségvetés összeállításánál a következő elvi szempontokat tartotta szem előtt a 1. Az elmúlt években még az egész költségvetést a Központi Városházán készítették, és nem vonták be a kerületeket. Az 1

931. évi költségvetés összeállítaaánál a kerületi elöljáró- Ságok megkapták az általános elvi szempontokat és ezek alap~ Tan maguk állították össze - az elöljáróság és az intézmények dolgozóinak bevonásaváT á köítségyeEési tervezeteF7 a Így az 1951. évi költségvetésről elmondható, hoar kollektív"" algával készülte alulról épült fal. A demokratikus centralizmus elve a feluiviz sgaiat során érvényesült, amelynek során az elöljáróságok, az egyes osztályok, és intézmények által összeállított elemi költségvetéseket a VB pénzügyi osztályán á pénzügyminisztérium, a kerületi VB elnökök és osztályvezetők, az egyes központi osztályok bevonásával részletesen tárgyaltuk és e tárgyalások során az egységes szempontokat érvényesítettük. 2. A költségvetésben ne legyenek olyan kiadások, amelyek a pénzupyi Kerettel nincsenek összhangban. 3* Az 1930. évi költségvetés , mint Fagy-Budapest első költségvetése, még nem tudta az egyes kerületek intézményeinek , fönntartását illetőleg a* összhangot megteremteni. A peremkerületek Intézményeinek egy része még nem volt fővárosi szín| vonalon. Az 1951. évi költségvetés összeállít áfánál az volt a szemponF. hogy a maglévő intézmények fenntartási költségeit XXletően azonos színvonalnak kell érvényesülnie a főváros kef ruíeteinél. ezért az összes ket?m#tl gjütségve tésefcaoi ^ky&n- ' azokat á kiadási normákat alknlmaztuk

, ami a külső munkasiakta kerületeknél már önmagéban színvonal-emelkedést jelent. Színyonalsmslkedést jelent azonbsa a kerületek számára az la. Eogy a rencLkivuii igaa^oknál a peremkerületek_lényeges előnyben részesültek a belső kerttietekkel szemben

. Míg az í.« 11* t V., VI. és TTL kerületben átlagosan S5Ö.ÖÓ0 frt jut rendkívüli kiadásokra, addig a XVIII», XIX,., XX. és XXI. kerületekben közel 600•000 forint. Ugyancsak a munkáslakta kerületek javát szolgálta az is. hogy a napközi otthonos iskoláknál az étkeztetésben részesülő gyermekek száma fokozott, mértékben emelkedett. A hasonló nagyságú és lakosságú kerületek költségvetésének végösszege azonban - amint azt a számszerű adatok mutatják, a belső kerületek javára és á peremvárosokból alakult külső kerületek terhére még mindig többé kevésbé eltér egymástól* Innék az eltérésnek az az oka, hogy a peremkerületek a belső kerületeknél kisebb mértékben vannek ellátva egészségügyi és kulturális