MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. szeptember 1. - 1950. szeptember 22.

1950. szeptember 15.

dék pedig a 0*3 éves gyermekeknek mindössze 3í4 #«át tudják befo­gadni „ Budapesten 3 4 parkter ület esik egy lakosra a szovjet városépí­tési irány e Ivekte eii" í efe kiét ét t 6-lo rf-el szemben E parkok megosz­lása egyenetlen;, ipari kerületeinkmek úgyszólván nincsenek park­jaiké Az egy lakosra eső 1,52 i sportterület a szükségletnek csu­pán fele. Mig Budán 65 erdő esik egy lakosra addig Pesten csu­pán 2 ? i Az úthálózatra jellemző az átmenő forgalom ügyének megoldatlansága mellért az ipari lakosság lakta kerületek elhanyagoltsága. Ezek­nek a kerületeknek kiépitett utakkal való ellátottsága sokkal rosszabb, mint a velük azonos lélekszámú vidéki városoké,, A forga­lom mai állapota sokhelyütt már komoly torlódásokat okoz /Soroksá­ri ut, Váci ut belső szakasza Üllői ut, Thököly ut Csepel köz­pont ja» stfe 3 / A helyzetet súlyosbítják a még hiányzó Dunahidak, a belső városrészekben az autók parkírozása megoldatlan kérdés. Budapest közlekedés ének zsúfoltságára jellemző az a számadat* a­mely szerint*áz Íf38 évi 347 millió utazással szemben az 1949* évben 665 millió utast szállítottak a budapesti közlekedési esz­közök ugyanakkor amikor járműállományuk és vonalhosszuk nagyjá­ból változatlan maradt Budapest vasú ti vonalai pályaudvarai mai állapotukban, a város fejlődésére"gáiiőlag hatnak, amellett vasútüzemi szempontból is elavultak, A város fejlődését elsősorban a sürün beépített telepü~ lések közötti szintben fektetett vágányok gátoljéK /ceglédi vonal/ Gátolják továbbá a város legforgalmasabb területeibe beékelődő pályaudvarok /nyugati p.u / és a területfelnasználás útjában álló elavult teherpályaudvar! létesítmények» Budapest legolcsóbb szállítási lehetősége a Duna . az áruszállí­tás céljára megfelelően nincs kihasználva A csepeli kikötő ter­jedelme kevés, a hajóforgalom nagyrésze a rakodópartofc igénybevé­telével bonyolódik le A régebbi városrendezési tervek kijelölték már az úgynevezett angyalföldi és újpesti kikötő helyét, azonban a kapitalizmus nem volt képes ezt a hatalmas feladaton megoldani,. A dunai partfalak kiépítése is elmaradt a város fejlődése mögött* Budapestnek a kapitalista rendszer jegyében fejlődött közellátási hálóza tára különösen jellemző a munkáslakta kerületek" rossz hely­zete A Wagyvásártelepnek eem kapacitása,, sem elhelyezése nem fe­lel meg a növekvő szükségleteknek, elavultak és nem megfelelő el­helyezésűek a vágóhidak sem : Budapestnek a telekspekuláció folytán keletkezett óriási szétte­rültsége a közművesítés szempontjából is kívánatos természetes Dunamenti fejlődést mesterségesen megváltoztatta, a kellő közmű­vesítést úgyszólván lehetetlenné tette. Budapest vizvezetékháló­zata az egész várostalapulvéve az összlakosságnak osugán 66 #-át látja elo A vízmüvek kutjai csaknem teljesítőképességük határáig vannak kihasználva. Budapest csatornahálézata az összlakosságnak 52.2 #-át látja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom