MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. július 28. - 1950. augusztus 4.

1950. július 28.

szervezetei ioiuj.vi3Sgaxnsi.vai, agix.-ptop. titicaroiuca.:. vaiö megbeszéléseken, stb. szélesítettük az ellenőrzést, feljöttek a bibék, ellenőrzésünk még som terjedt ki az agitációs munka egész területére. 2. / Az alosztály munkájában igen gyakran - különösen kampányok idején - túlteng az ipcrativ jelleg, az apró részletkérdésekkel való foglalkozás, feladatok elvégzésével megbízott szervek gyengesége miatt a rövid batáridőre kapott feladatok elvégzése akadályozza a segitő, ellenőrző munka végzését. 3. / Emellett még mindig nem tudtuk megszervezni kellően az alosztály munkaját. Az emiitett hibák elsősorban az alosztály hibái. Nem mentes alóla azonban az egész osztály, sőt a Pártbizottság sem. A titkárok előtt egy évig nesi volt szó az agitációs munkáról, a Pártbizottság egy éve nem tárgyalta az agitációs munkát. A Káderosztály segítsége a káderek beállításával nem volt elegendő, a Szervezési Osztály instruktorai igen ritkán nézték meg munkájuk közben az agitációs munka vitelét. III. Az Agit.-Prop, Osztály munkájából kiindulva a szervezetek munkáját vizsgálva, az agitációsmunka gyengeségét a következő okokra lehet visszavezetni: A Szervező Bizottság július 29-i határozata leszögezi: "A népnevelőmunka politikai irányítása a Pártbizottságok és alapsZcrvi vezetőségek feladata*"Ennek a határozatnak igyekeztünk érvényt szerezni, amikor megszüntettük a hetenként tartott agit-prop. titkári ős agitációsfelelős értekezleteket. A Pártbizottságok és a titkárok nem értették meg ennek az intézkedésnek jelentőségét, legtöbb helyen nem sikerült keresztül vinni, hogy az agitáció irányitása a pártbizottságok és alapszervekben közvetlenül az llapsz-crvi titkár elvtársak feladata legyen. Pl. MAVAG-ban az alapszervi titkárok közül egy sem ±v' nyit ja az agitációs munkát. Nem sikerült még felszámolni TLZ agitáció reszort jellegétA XVIII kerületi szervezőtitkár nem tudott arról, hogy van-e terve az agit.-prop. osztálynak. Ebből következik, hogy agitátoraink eszmei-politikai szinvonala meglehetősen alacsony, rfssz az összetétel szociális és egyéb szempontból is. A XIII kerület területi szervezeteiben pl. kiderült, hogy az agitátorok fele kispolgár, A IX. kerületben egyes üzemekben a népnevelők 8o$-a tavaly hittanra irattá be gyermekét. Az elméleti képzetlenség és a rossz összetétel odavezet, hogy az agitátorok nem tudnak kiigazodni az egyre sűrűsödő feladatok között, nem egyszer az ellenség elleni következetes helytállás helyet elhajlás és ingadozás tapasztalható. Ilyen körülmények között nem érvényesül agitációs munkánkban az "inkább kevesebbet, de jobban" lenini elv. Nem kielégítő az agitációs munka szervezett ellenőrzése, A Budapesti Pártbizottság Agit.-Prop, Osztály munkájában még nem számolta fel az operatív jelleget, ami fokozottabb mértékben megmutatkozik a kerületi és üzemi pártbizo tt ságok munkájában.' Ehhez hozzájárul az adminisztratív munka túlbecsülése a helyszini ellenőrzés rovására. A XIII. kerületi pártbizottság pl, megelégedett azzal, hogy jelentették az agitátor értekezletek időpontját, ÍQ nem ellenőrizték le rendszeres megtartásukat. Az ellenőrzés gyengeségének a következménye, hogy alapszervezeteink jó kezdeményezései, tapasztalatai nincsenek felhozva és széles körben ismertetve