MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. július 28. - 1950. augusztus 4.

1950. július 28.

BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGAgitációs és ?ro caganá i Osztály. a Budapesti Pártbizottság tömcgagitációs munkájáról. A Szervező Bizottság mult év július 29-én hozott határozatában kiértékelte a választási agitációs munka tapasztalatait. Meg jelölte azokat a feladatokat, melyeket agitációnkban cl kell végezni. Az. elmúlt esztendő alatt a tömegagitáció üfagybulapestcn fejlődésen ment keresztül. Különösen ogy-egy kampány alkalmával eljutott a budapesti dolgozók le .szélesebb tömegeihez. Fejlődött és javult az üzemekben folyó politikai felvilágosítómunka, komoly szerepe volt a torvkölcsön, sztálini verseny és műszak, április 4-i, május 1-i, stb. tömegraozgósitás sikerében. Mindezek ellenére agitációnk nem felel meg a követelményeknek. Bár tettünk előrehaladást a Szervező Bizottság mult év július 29-i határozatának végrehajtásában - teljes egészében nem hajtottuk végre. Egyes helyekon stagnálás, sőt néhol visszaesés is mutatkozik /néhány kerület területi agitációja/, azért mert nem fektettünk kellő súlyt a népnevelők kiválogatására, tervszerű továbbképzésére, politikai színvonaluk állandó emelésére. Á népnevelők munkájában éreztette hatását a rendszeres tanácsadás hiánya.. Ennek következménye képen az agitációs módszerek sem fejlődtek a feladatokkal együtt kellő mértékben. Többek között ezeknek is tulajdonítható, hogy a jobboldali szociáldemokrácia szervezett bandája és a vele szövetséges klerikális reakció a bércsalók és normalazitások uj frontján átmeneti sikereket tudott elérni. Agitációnk nem leplezte le és nem szigetelte el időben az ellenség próbálkozásait, nem.vette fel elég erőteljesen a küzdelmet az amerikai imperialisták magyarországi ötödik hadoszlé-pának kisé-rletőivel szemben /őszi pénzlcbélyegzési rémhir, a jelenlegi sorban-állások megszüntetéséért/. Eredményeinket többségükbon az egyes nagy akciók kampányjellegű végrehajtásival értük el. Ez a tény magában hordja agitációnk cgyik legnagyobb gyöngeségét is; a kampányjellegű munkát. A népnevelő tömcgiaunka mind a mai napig nem tudta megoldani az állandó, mindennapos felvilágosító munkának összekapcsolását az egyes akciókra, rendezvényekre való mozgósítással. így fordult elő például az, hogy a május l-re való készülődés háttérbe szorította a Központi Vezetőség február lo-i határozat folyamatos végrehajtását. A kampányjellegű munkának tulaj donitható az is, hogy nincs meg szervezetcink többségében egy állandó jellegű agitációs gár- ;J da, kampányok ideje alatt kiszélesítik a minőség és a szociális VI összetétel háttérbe szorításával. Ugyanakkor, állandó folyamatos kérdéseket levesznek a napirendről. Pl. most az 5 éves terv agitációját . Kétségtelen, van fejlődés az agitáció politikai tartalmát illető:n, ertünk cl eredményeket a népnevelők személyes példamutatása terén, ez főleg a termelésben való helytállásnál mutatkozik meg, azonban ez a fejlődés nem általános. A népnevelőink alacsony politikai szinvenala miatt agitációnk gyakran*jelszóozerü, nem elég konkrét. Hajlamosak népnevelőink hibák elhallgatására. Az ellenség támad"-sának idején, különösen a klerikális reakcióval szemben, népnevelőink számos esetben védekeznek, hiányzik a harcos helyt-