MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. április 21. - 1950. május 19.

1950. május 5.

Ennek jnegf eleiően a falujár-ó munka^kö-E^p^eírtJában a dolgoaá^jparasztság közötti népnevelő munka áll, amelyet, falA*ááro\ink a mindenkori agitációs szempontok szerint folytatnak. Ugyanakkor központi feladatként áll a falujáró csoportok előtt a falusi pártszervezetek propaganda munkájában és annak megszervezésében segítséget nyújtani. Ezt a feladatot a falujáró csoportok a helybeli népnevelő csoportok megszervezésével a helyi népnevelőkkel való állandó együttműködéssel, a falusi párttagság eszmei, politikai . nevelésével; a pártoktatás megszervezésének segítségével és az abban történő tevékeny részvétellel /szemináriumok tartása és szervezés/ kell elősegiteni.; Kulturális vonal n a falujárásnak üzemi kültuf-csoportok időnkénti falura való ievitelében a helybeli kulturélet kifejlesztésében /Szabad -föld Téli Esték népszerűsítése, kultur-csoportok megszervezése, anyaggal való ellátás, diapozitivek, filmvetitőgépek levitele, pl* a IX. kerületi és újpesti filmkocsi/ kell segitséget nyújtani a falu szellemi és kulturális színvonalának felemelésébej -§5i?^_í?&£ái?.2at ^aak_ végrehajtásába^ 1949-ben a falujárásban a műszaki munkák végzését beszüntettük. Fokozott mértékben áttértünk á politikai felvilágosító, népnevelő munkára /kisgyűlések> egyéni agitáció/. A fordulat bekövetkezésével egyidejűleg felszinre került, hogy falujáróiluk elméleti képzettsége hiányos. Megvizsgáltuk falujáróink kor és szociális összetételét és azt tapasztaltuk, hogy 80-85 százalékban idősebb, 45-50 év közötti elvtársakból áll. A szociális összetétel vizsgálatánál kitűnt-, hogy 60 $-a falu jár óinknak segédmunkás. Ez arra vezethető vissza, hogy 1946-tol 49-ig falujáróink nagyobbrészt Eűozaki természetű munkákat végeztek, melyet az idősebb elvtársak nagyobb készséggel vállaltak, mert nem igényelt nagyobb fokú elméleti képzettséget. A fordulat után és nagyobb részt jelenleg is, ezen káderekből tevődnek össze falujáró csoportjaink, ami azt vonja maga után, hogy a dolgozó parasztok közötti politikai és kulturális nevelő munkát kellőképen elvégezni nem tudják. Megnyilvánul az elméleti képzetlenség abban is, hogy falujáróink nagy része több politikai feladatot összekapcsolni, összefüggéseiben együttesen megmagyarázni nem tudnak. /Pl. Szovjetunió népszerűsítése, világpolitikai helyzet, 5 éves terv, termelés, Pártépités, béketábor, atb. 1949-ben különböző időtartamú iskolákat és tanfolyamokat szerveztünk meg /2 hetes esti szövetkezeti, 6 hetes bentlakásos, 8 hetes esti, iskola/ Az iskola nagymértékben elősegítette, hogy faiujárÓink politikai felvilágositó munkára térhettek át. Az iskolákon falujáróinknak többsége ment keresztül, ennek ellenére falujáróinknak jelentős része még nem ismeri eléggé Pártunk parasztpolitikáját. /Pl. A váci járás egyik községében falujáróink községi párttitkárnak egy középparasztot akartak tenni azzal az indokolással> hogy a szegényparasztnak nincs meg a kellő tekintélye a faluban./ A SzU. mezőgazdaságát és annak fejlődését, a szövetkezeti mozgalom politikai és szervezeti kérdéseit. Marxista-leninista műveltségük nem kielégitő, a mezőgazdaság szakmai vonatkozású kérdéseit nem ismerik eléggé. Ez azért van, mert az iskolák•megszervezésénél nem a minőségre, hanem a mennyiségre mentünk, nem számoltunk falujáróink alapképzettségével. Mindez azt eredményezte, hogy a falusi párttagság és a pártonkívüli dolgozó parasztság problémáira nem tudnak kielégitő feleleteket és