MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. március 10. - 1950. április 14.

1950. április 14.

szög ülést tartottak, nem a dolgozók között voltak, bár erre a NBP. PB. instruktora felhivta a figyelmüket. A darabbér bevezetésének politikai és gazdasági jelentősége lebecsülését mutatja az is, hogy a mutatkozó zavarra a vállalatvezető azt a megjegyzést tette, hogy "ezek az elégedetlenkedések egy-két hét múlva megszűnnek, hiszen igy volt a normarendezésnél ia. A politikai tudatosító munka hiányossága megmutatkozik a párttagok között Is. Pl. Kiss József esztergályos párttag és szakszervezeti bizalmi, nyiltan hangoztatta, hogy azért vezetik be a darabbérezést, hogy a progressziót elvegyék, pedig a mostani bérezés igazságos ő ezt tanulta a szakszervezetben. Hiányosságok mutatkoztak a bérelszámolás területén is, nem készültek el időben a bérelszámolással-, a megszokott 2 órai kifizetés helyett a fizetést még 4 órakor*sem kapták meg a dolgozók, másrészt a helytelen bérelszámolás következtében előfordult, hogy egyforma besorolású és #-ot teljesitő dolgozók közül az egyik 47.-Ft-ot, a másik 584 Ft-ot kapott. . A besorolást végző bizottság tagjai több helyen nem voltak tisztában a besorolás különböző kérdéseivel és igy előfordult, hogy pl. az Elzett gyárban a csiszolók a "B" kategóriába lettek beso* rolva, ami a fizetésükben lényeges csökkenést jelentett. Ezt a besorolást a csiszolók a maguk részéről sérelmesnek és helytelen- . nek találták és ezért reklamációval éltek a bizottBágnál. A bizottság a dolgozók nyomására a "B" kategóriából a "C" kategóriába sorolta be őket, ami egy magasabb keresetnek felel meg. Több helyen a dolgozókat helyesen a szakmai képzetségüknek mégfelelő kategóriába sorolták be, de nem tudtak a számukra biztositani a besorolásnak megfelelő munkát, és az ilyen dolgozók részére a bérdifferenciákat pótlékokkal egészitik ki. Ezeknél az eseteknél az elégedetlenség különböző formákban jelentkezett pl. a Kismotor és Gépgyárban többen azt mondták, hogy ha nem tudnak a szakmai tudásuknak regfelelő munkát biztositani, akkor elmenne* más üzembe dolgozni. A másik formája ezeknek a megnyilvánulásoknak az ami az Elzett gyárban történt, ahol kérték a dolgozók, hogy a besorolási kategóriának megfelelő munkát biztosítsanak a szájukra, hogy a bérüket ne kelljen pótlékokkal kiegészíteni. Hiba volt, hogy az illetékes szervek munkájukat nem hangolták össze, többször előfordult, hogy az intézkedéseik keresztezték egymást, ez még zavarta az amúgy is tisztázatlan kérdéseket. Pl. a Kontakta NV-nél a bérkifizetés előtti napon újra rendezték a besorolást, A Kismotor és Gépgyárban a harmadik napon nem voltak tisztában a bérpótlékolás kérdésével. összefoglalva megállapítható, hogy azokban az üzemekben, ahol a politikai és müozaki előkészítés jc éa ahol a darabbér rendszer bevezetése az eddigi keresetüket nem érintette, lényegesen /textil-ipar/ ott a dolgozók általában megelégedéssel fogadták. Azokon a-helyeken, ahol a politikai és műszaki előkészités hiányos volt és magas teljesítmény #-okat értek el /Vasas üzemek/ a keresetüket a dolgozóknak lényegesen csökkentette a progresszivitás elmaradása, ott a darabbér bevezetésénél elégedetlenségei: mutatkoztak.