MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.

1950. március 3.

Mindkét üzem agitációs munkájára jellemző, hogy a politikai f előadásokat nem konkretizálják eléggé. Csak nagyvonalakban van meghatáro*va az agitáció tartalma, nem mutattak rá, hogy az egyes kérődé sekbeninik a dolgozók feladatai. Ennek következménye, hogy az agitáció gyakran jelszószerüvé, frázisszerüvé válik,Nem tudják az egyes emberek életénjceresztül megismertetni a napi politikai kérdéseket. A pártépités agitációs munkáját elhanyagolják, nem tekintik állandó feladatnak. Nem látják annak szükségességét, hogy közelebb hozzák Pártunkhoz a dolgozó tömegeket. Ez megnyilvánul abban is, hogy elbizakodottság tapasztalható a Párt és Rákosi elvtárs népszerűsítésénél /különösen Ganz Villany/ A sztálini egyéni versenyt és műszakot, annak eredményeit nem használták fel a pártépitesnél. A kiválóan termelő pártonkívüliek százai tűntek fel. Bebizonyították termelő munkájukon keresztül, hogy viszonyuk jó a Párthoz, a népi demokráciához. Annak érdekében, hogy ezekből tagjelölteket, majd kommunista aktivistákat neveljenek az agitáció terén - egy-egy elszigetelt esetet kivéve - nem sok történt. A W.M^ gjárban pl. az alapszervi agit. felelős értekezleten 7 dön^^k^rSesr^I'Beszéltek,amiből az jött ki, hogy egy kérdést sem tárgyaltak át alaposan és nem szabták meg azt, hogy mi a népnevelők konkrét feladata. A Szovjetunió népszerűsítését á legtöbb üzemrészben frázisszerüen viszik. Hogy ez mennyire igy van, azt világosan bizonyítja az 5 éves terv beindításakor - a népnevelők és dolgozók részére - kiadott brossura. Ebben a brossurában hatszor van megemlítve a Szovjetunió egy-egy jelmondatban, de hogy a W.M. gyár milyen konkrét segítséget kapott a Szovjetuniótól, arról nincs egyetlen mondat sem. Pl. "A magyar kommunisták Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetunió tapasztalatai és Sztálin elvtárs közvetlen segítsége nyomán a magyar nép megvalósította az újjáépítés tervét. Újjáépítettük országunkat, miután a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat." vagy egy másik idézet a brossurából: "Büszkék vagyunk arra, hogy mindent a magunk erejéből, a Szovjetunió, a népi demokráciák Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának segitésével értük el." ügyszintén csak egy párí üzemben tapasztaltuk azt, hogy a SzU-tól kapott gépeket felhasználják arra, hogy bizonyítsák a szovjet technika fejlettségét, a Szovjetunió hazánknak nyújtott baráti segítségét. Azonban itt is találkoztunk •lyan jelenséggel, hogy egyes dolgozók ellenségesen nyilvánulnak meg. Pl. a szerszámgépmühely egyik Szovjetuniótól kapott köszörűgépén dolgozó munkás azt mondogatja, hogy ez a gép rosszabb, mint a nyugati gépek. A Párt és Rákosi elvtárs népszerűsítése nem szerepel szervesen a mindennapi politikai munka vitelében.'Igy a dolgozók nem látják a napi feladataikon keresztül a Párt vezető szerepét, a Párt jelensségét. Ez természetesen kihat a pártépitésre is. Nem látják a dolgozok, hogy a Párt erősítése elválaszthatatlan a szocializmus építésétől, az egész magyar dolgozó nép felemelkedésétől. A termelékenységgel, az életszínvonal emelkedésével általánosságban összekapcsolják a Párt népszerűsítését, de konkrétan nem mutatnak rá, pl. arra, hogy Rákosi elvtárs mutatott rá az egyéni verseny jelentőségére és Rákosi elvtárs.útmutatása nyomán küszöböltük ki a hiányosságokat és emelkedett a termelékenység.