MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.

1950. február 17.

mindjobban felfigyel a kerületi lakosság. Szivesen meghallgatják őket, Csupán arról van szó, hogy nekünk nevelni kell őket arra, hogy erősen neveljenek és ellenőrizzenek, de ne túlzott mértékben. Mert ugy néz ki, hogy szeretnek a magánszektorok felé ellenőrzést gyakorolni* Benke elvtársnő; A népi bizottságok keletkezése idején az MNDSz foglalkozott azzal, hogy az asszonyokat a népi bizottságok felé irányítsa. Azután, amikor a tanácsok választásának kérdése napirendre került és nem volt Világos, hogy ezekután lesznek-e népi bizottságok - elálltunk ennek a további szervezésétől. Ugy látjuk, hogy elég nagy hibát követtünk el, mert egy csomó asszonyt leállítottunk és el is vesztettük , mint aktivákat. Nagy elvtársnő és Kontáné elvtársnő beszóltak arról, hogy a népi bizottságokat házanként kell foglalkoztatni. Nem tudom gondolnak-e arra, hogy megvan az MNDSz-en keresztül a kiépitett hálózat, az előljárósági vonalon van a házmegbizott testület is, van-a-saüléi-»«Hkak-©Bésség» Ezt a meglévő kettőt újra fel kell éleszteni, hibás volna egy 3.-at létrehozni. Az iskolamunkával kapcsolatban helytelen lenne, ha a szülői munkaközösségeknek kerületekben vezetőségeik lennének. Nem tapasztaljuk , hogy a kulturális népi bizottság működnek, sőt a városházáról olyan információt kaptunk, hogy ilyent nem hoztak létre. Kertész elvtárs: , Nálunk a kerületben a népi bizottság tagjai inkább az MNDSz-asszonyok kizül kerülnek ki. Nem üzemi dolgozók, hanem polgár asszonyok. Nálunk a népi bizottság az iskolaügyek intézésével és a szülők látogatásával komolyan foglalkozik. Hogy maga a pártbizottság hogyan foglalkozik a népi bizottságokkal: nem sokat foglalkozik. Feltétlenül eredményesebb munkájuk lesz, ha a kerületi pártbizottság is többet foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mező elvtárs: A javaslattal egyetértek helyesnek és szükségesnek tartom. Érthető, hogy több hiba jön felszinre, hiszen egy uj szerv, ami még nincs kialakulva. Maga a jelentés is beszél arról a veszélyről, hogy ezek a népi bizott-" ságok sokszor visszaélnek és utasitásokat adnak. Éppen ezért nem tudom, hogy helyes-e ez a megfogalmazás, hogy 2népi bizottság". Nem-e kellene más nevet adni neki. Pl. népi tanácsadó bizottság. Kovács elvtárs: Nekem az a véleményem, hogy ez a kérdés, ami ebben a javaslatban szerepel sokkal szélesebb probléma, mint ami itt szerepel. A vita megmutatta, hogy mennyi minden szállal kapcsolatos ez az egész. Ez a kérdés lényegében érinti a mi egész üzemen kivüli tömegszervezeti mozgalmunkat. Benke elvtársnő felvetette, hogy a házakig le van vive bizonyos' tömegszervezeti mozgalom. Azonban nyilvánvaló, hogy a perspektiva az, hogy itt is bizonyos koordinálást kell létesiteni. Énnekem az a véleményem, hogy hibás irányt adnánk ennek a mozgalomnak, ha ugy fognánk fel, hogy ez egy háziasszony mozgalom. Bár bizonyos mértékig az. Meg kellene találni a módját, hogy azt a mozgalmat szélesítsük és törekedjünk arra, hogy részben a dolgozó munkásosztály bevonjuk ebbe, erre megvan a lehetőség. Világos, hogy a szovjetekbe sem csak háziasszonyok lesznek. Van itt egy nagyon fontos elvi rész ebben a javaslatban, hogy ki a gazdája az egész mozgalomnak. A helyzet az, hogy akiket oda beküldünk ezek társadalmi munkások, politikau s emberek és jelenleg azok, akik vezetnék őket, azok tisztviselők. Nem választott szervek. Tehát egy közigazgatási szerv vezet egy társadalmi területet. Vana javaslatban egy másik rész, amivel külön kell foglalkozni. Első pontja a javaslatnak, hogy a-Budapesti-Pástfeisattság- helyes. De javasion hogy a Pártbizottság mondja ki, hogy ne-ett mindenütt a kerületi párft•7 • OSSZAGOSLEVELTAH -T^