MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.
1949. február 25.
ÁAG£Bul)AKBSII PÁRTBIZOTTSÁGPropagsTlda Osztálya. í 19 v ^ *y Az Ü.B* választások agitációs szempontjai A gyáripar fejlődésével, a kapitalizmus embex-mlJm. elnyomásával egyidejűleg fejlődött ki az ipari proletárilrcus általános érdekvédelmi szerve a szakszervezet. A munkások nyomorúságos helyzete, embertelen kizsákmányolásai szervezkedésre, ellenállásra kényszeritette őket* Érezték azt, hogy ő egyéni bajaik, nyomoruságaik mellett még ezer és ezer dolgozd ugyanúgy sinylődik»5sszefogva, közös erővel, egységes szervezetet létesítve küzdöttek a szakszervezetek a tőkés kizsákmányolás ellen. Ezek a szakszervezetek, amelyek kezdetben törvényen kivül álltak és titokban működhettek, évtizedes harcok árán érték el a törvényes elismerést, A szakszervezeteknek a nemzetközi munkásmozgalomban hatalmas jelentősége van* Harcoltak a nagyobb bérért, a rövidebb munkaidőért, a kedvezőbb munkafeltételekért, tehát a munkások embertelen kizsákmányolása ellen a legminimálisabb, embernek kijáró jogokért*Ugyanakkor szervezték a dolgozókat, tudatosították bennük a proletár öntudatot és a szakszervezetekből nagyon aok vezetője nőt ki a kommunista és szociáldemokrata mozgalomnak. Ezek a vezetők már felismerték és ki mo no dobták, hogy a munkásosztály szenvedéseinek végleges megszüntetése, csak a tőkéstársadalom végleges XKgxxixxkxláxx megdöntése után, a szocializmusban következhet be. A tőkésosztály államhatalmának megdöntéséért folyó har.o már.^lyan messzemenő célki~ tűzés, volt, melyet nem értettek meg és nem tettek magukévá a szakszervezetbe tömörült összes munkások olyan könnyeíi 9 mint a nagyobb béré%fc. és jogaik^r^^küzdelem'szükségességét, de. mégis már a pártok elő iskoW|*|$ow|i Jneyj^d*fek£ ; a ; legjobb, legöntudatosabo káderek* * •• * M ' % ... •. ^ * I^ÍÍV'VM. .„ A szakszervezetek é s az Üzemi JBizottságok^ ed^^i műk/dje^et^ jC .- 1- yi . V : ' ' i szakszervezetek szerepe döntően fed iátóiíáattlJaV'SeHváltozA kakt ott a szooializmus épitésének iáőszak'áDan t ^fostVmá^ a ; szakszervezetek főfeladata a nemzetg^zdaségl^yfcjarv vegrehajtá* sáliak elősegitése, ezen feladat sikerjes ufgy4 r a»fa dolgozók szociális és kulturális tevékenységének hathatósabb kifejlesztése* A szakszervezetnek mint a dolgozók legnagyobb tömegszervezetének be kell tölteni a transzmisszió szerepét*. A hatalmas dolgozó tömegeket szoros kapcsolatba leéli hoznia Pártunkkal, a demokráciával. Ugyanúgy mint a múltban a szaké szervezetnek a szocializmus előiskolájának kell lennifu A magyarországi szakszervezeti mozgalomban a felszabadulás óta is beállt a döntő változás. 1945-ben, amikor a dolgozók bementek megrongált, kifosztott munkahelyeikre, a szakszervezet helyi csoportjai, az Üzemi Bizottságok vették kezükbe a munka megindítását és irányitását.Az Üzemi Bizottságok irányítása folytán épültek fel az üszkös falakból a gyárak és ennek befelyezése után indult meg a termelő munka. Amikor peíig a gyűlölt tőkés bement a gyárba, ott már egy megváltozott helyzetett talált* A gyárnak irányításában, a termelés menetében, a munkások bérezésében,szociális juttatásokban az ÜB. elnök is diszponált* Nagyon sok esetben az ÜB* elnök éberségén múlott, hogy a tőkés si*asatásokkal, szabotálással nem tudta a gyár dolgozóit és azon keresztül az egész államot i LEVÉLTE meg káró s it ani • A pozitivumok mellett azonban voltak negatívumok is az Üzemi Bizottságok munkájában. Megtörtént az is, főleg a kezdeti időszakban, hogy a munkások bizalmából megválasztott ÜB elnök elárulta osztályát, munkatársait és hagyta magát lepénzelni a tőkéstől. A dolgozók öntudatának növekd^ésével ezek
