MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.

1949. augusztus 26.

Ezért a Hagy "budapesti ártbizot tság átvizsgálja a fontosabb nagy budapesti üzemek termeiéi ét. A vizsgálat tapasztalatinak ss megtárgyalására összehívta a Pártbizottság választmányát. Ennek ülésén külön meghallgatta a Höok és MAVAG gyárak pártszervezeteinek, üzemi bizottságainak titkárait, vállalatvezetőit. Mindezek után a választmány a termelékenység csökkent ésémek okait a következőképpen állapitotta megt A dolgozók teljesitményének emelkedését hátráltatja, hogy az üzemek egész sorában megtagadták a magasabb teljesítményért járó munkabérek kifizetését, Igy a Ganz Waggonjgyárban egyes művezetők visszaadták a munkásoknak azokat a munkalapokat, amelyéken 15o #-nál n magasabb teljeBitményt akartak elszámolni. Más üzemekben egyes kalkuiá lánsok a kollektív szerződés előírásaival ellentétben, magasabb teljesítmények esetén önkényesen megváltoztatják a normát. A kollektív szerződés hiányossága folytán a kiváló képzettségű szakmunkások, miután minőségi munkájukk miatt nem tudnak tel jesit meny bércben d olgozni kevesebbett keresnek, mintha alaosonyabb képzettségű szakmunkásokként, kevésbé fontos munkahelyen, de teljesitménybrében dolgoznának. Hiányzik az egyéni felelősség következetes érvényesítése is. A Röck-gyárban például hat h-tig állti kihasználatlanul egy esztergapad. A vállalatvezető beteg volt, azért nem itnézkedett. A helyettese nem ért rá a kérdéssel foglalkozni. H: sonló választ adott a te melési megbizoit. Egy mási gyárban mintegy 7o gép állt hetekig kicsomagolatlanul. Általában tapasztlatuk, nogy üzemeinkben még nem engedhető idegenkedés van az uj gépek használatával szemben. Az egyéni felelősség hiánya okozza azt is, hogy mint a Mávag. egyik műhelyében tapasztaltuk, ötletszerű a munkabeosztás, szervezetlen a műhelyek közötti szállitás, feleslegesen raktároznak anyagot, és mindezek folytán sok az improdu;tiv munka és felesleges -költség. A termelékenység emeléséneK egyik legfontosaiV előrehajtója és politikai moz almi eszköze a munkaverseny. A mu ákaverseny azonban nem vált széles tömegmozgalommá. A verseny különböző formái, a páros-versnym, a tapasztalatcsere, stb. ahelyett, hogy a versenymoz alom tov&bi kiszélesedését eredményezték volna, inkáét elvonták a figyelmet a munkaverseny alapvető, tömegmozgalsL jellegéről. Amit bizonyit az is, hogy a megvizsgált üzemekben az egyéni versenyben résztvevők száma jelentéktelen. Bárí iparúnkban mind nagyobb gondot okoz a szakmunkás utánpótlás, az üzemek vezetői nem kezelik súlyának megfelelően ezt a kérdést. Kézenfekvő, hogy aránylag könnyen ós gyorsan lehetett az üzem termelési viszonyait ismerő és az üzemsen belül dolgozó betanított és segédmunkásokból szakmunkásokat képezni. Ehelyett iparunk mai fejlődése mellett már nem kielégítő tanoncneveléssel és kívülről jövő munkások átképzésével vélték megoldani az egyre követelőzőbben fellépő BKK szakmunkáshiányt. Ennek következménye az improduktív munkaórák növelése volt. Eá ;iell mutatnunk a munkafegyelem területén tapasztialható lazaságra. Igy a WM vizsgálatánál kiderült, hogy a későn jövők számaegyik napról a másikra 3 flfr-kal emelkedett. Más üzemekben, mint a Hungári Vegyi és Kohómüvekben a megbetegedéisk száma elé*te a 6 ;í—ot • A műszaki utasítások végrehajtása, a te/melési program ! ORSZÁGOS LEVÉLTÁR WCi