MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.
1949. augusztus 26.
En lényegében összefoglalom ami ott kialakult, és ez nekünk meghatározza a tennivalókat. Azt hiszem, hogy az a rjármas beosztás, ami a határozatban van: politikai értékelő bevezetést és rámutatni, hosry a termelékenység terén visszaesés van, ez legyen az első rész. A másik, hogy mi ennek az oka és végül, hogy mi a tennivaló. Hat pontban foglalom össze a tennivalókat: 1. / Fegyelem lazulása, ^s ide tartozik egy egész sor alpont: munkafegye lem hiánya, kéáések, a munkashullánzas, selejt, normával kapcsolatos visszaélések, és ide tartozik befejezése ennek a kérdésnek a vállalatvezetők egyéni felelőssége. A Politi ai Bizottság ugy ha-• tározott, hogy rendkívül élxesen fel kell vetni a fegyelem kérdését részben a munkások, részben a vállalatvezetpk felé. Az a he zet, hogy soha még nem élt igy munkás, mint most; nincs munkanélküliség, sok helyén hiány van a munkaerőkben, igen komoly politikai és gazdasági sikereket értünk el, és miközben ezeket a hatalmas sikereket érük el a termelékenység igen jelentékenyen visszaesett. Itt meg kell magyaráni a munkásoknak,hogy baj van a magatartásukban, de ugy kell megmagyarázni, hogy ne a munkást üssük, hanem meg kell mutatni, hogy ennek mi az okat: a vállalatvezető',a szakszervezetek és a pártzservezet, Be ugy kell megmondani, hogy ne ugy érzze, hogy semmi baj vele nincsen. A munkások előtt tudatosítani kell, hogy mi•a kötelessége a szcoailizmu3 épitése terén. Éles kritikát a vállalatvezető munkájáról. N e mtartják be a fegyelmet, ho^y a népszerűség hajhászás miatt egy sor intézkedést csinálnak, ami^hátránya a vállalatnak és nem ne rik m gkövetelni a fegyelmet, ^akünka határozatban is rá kell mutatni arra, hogy a kapitalizmus alatt betartottál a fegyelmet, a s zociaüamusi még magasabb fokú fegyelmezettséget követel,^A szocaializmusban fegyelem, a többtermelés, a közösség, a munkások hasznára van, mig a kapitalizmusban nem, Ezt a kérdést különösen agitációs vonalon nagyon ki kell hangsúlyozni. Itt rá kell mutatni, hogy a vállalatvezető rendkiv'il felelős posztot tölt be,aa ő feladata az üzemében elősegiteni a szocializmus épitését és kötelessége ugy megszervezni a munkát és olyan fegyelmet tartani az üzembe, amely biztosit ja a munka termelékenységének, növekedését. Itt meg egyszer hagsulyozom, egy komoly kritikát kell gyakorolni a vállalatvezetőkkel szemben, akik nem tartják be a fegyelmet és k bújnak az egyéni felelősség alol, átháritják a háromszögre és sokszor a felettel ipari szervekre .Még gondolkozni kell azon, hogy tudjuk ebbe a kérdéscsoporarfcba bevinni a normát, de az elgondolás az , hogy ide kell bevinni. 2. / A 'technika elsaját ítása: A vállalatvezetők azért nem tudnak megbirkozni feladatukkal, mert nem sajátitják el a technikát saját üzemükben. Mennéle löbbre haladunk a szocializmus épitésébenm annál inkább megmutatkozik az a gynegeség a vállalatvezetőknél, hogy nem ért a technikához és ebből adódik a másik feladat: elsajátítani a technikát. Ezt a kérdést ki fogjuk élezni olyan formában, hogy sajátitsa el a vállalatvezetp az üzemnek a technikáját és akk lesz igazán egyéni vezetés és egyéni felelősség ebben az értelemé ben, ha a vállalatvezető egyre nagyabb jobban elsajátítja a technikát. 3. / A verseny kérdése .Rá kell mutatni, hogy ezen a téren komoly mulasztások történtek, mert a verseny közül a legdöntőbbe az egyéni versenyt lahnyagoltuk. Rá kell mutatni, hogy nagyon sok formalizmus és kirakatpolitika volt a versenyben, "ein vált a verseny tömegmozgalommá. Rá kell mutatni itt a kommunistáknál: és az aktivistáknak a feladatára, ^em jó kommunista, aki nem vesz részt az egyéni versenyben, nem teljesiti kötelességét a termelésben. BE különcsen ki kell haggsulyozni az aktivisták felé, hogy sokszor nem teljesítették kötelességülcet, azért, mert ők aktivisták. Meg kell mondani - különösen agitáci°s VCrr öfe°Jftj 0 "5L^áÍA^f r ^
